Egy Ipsos-Reid felmérésből származik, hogy miközben a válaszolóknak (8500 felnőttnek 16 európai országból) kevesebb, mint 1 százaléka számol be valóságos, megtörtént visszaélésről a saját kárára, 46 százaléka komoly, 26 százaléka közepes mértékű kockázatnak véli a hitelkártya-számokkal való visszaélést internetes vásárlás esetén.
Az is érdekes, hogy a kereső magyar lakosság túlnyomó részének van folyószámlája és-vagy bankkártyája, ugyanezek legalább nyolcada internetezik is, de nem jut eszükbe a pofonegyszerű megoldás: tartsanak fenn egy korlátozott tartalmú, második folyószámlát, kifejezetten a kártyás és internetes vásárlások céljára. Így visszaélés esetén legrosszabb esetben is csak a korlátozott tartalom vész el, nem a család teljes banki vagyona.
A másik tanulság a bankoké a fentiekből: van még mit kommunikálniuk, ha azt akarják, hogy aki teheti, lépjen on-line kapcsolatba a pénzintézetével, csökkentve a készpénzforgalmat, és a sorban állásokat.