Immár a harmadik alkalommal készítette el a Deloitte a Nemzetközi Pénzügyek Intézetével (IIF) közös tanulmányát, amelyben a pénzügyi bűncselekményeket vizsgálják és azok visszaszorítására tesznek javaslatokat. Becslések szerint évente 800-2000 milliárd dollárnyi pénzt moshatnak tisztára globális bűnszervezetek, ennek negatív hatása pedig a társadalom minden területén megjelenik. Vagyis a bűnözőkön kívül mindenki abban lenne érdekelt, hogy sikerüljön minimalizálni ezeket a cselekményeket.
„A legfontosabb az lenne, hogy egy globális keretrendszer készüljön, közös erőfeszítéseket tegyenek a világ országai annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzügyi bűnözést. Szükség van a köz- és a magánszféra együttműködésére, hogy eredményesebben vegyék fel a harcot a tiltott pénzmozgások ellen” – foglalja össze a tanulmány megállapításait Horváth Csaba, a Deloitte pénzügyi bűnözés területért felelős szakértője.
Régóta küzd a világ a pénzügyi visszaélésekkel
A probléma nem újkeletű, régóta próbálnak megoldást találni a pénzmosásra és hasonló bűncselekményekre, egyelőre kevés sikerrel. Létrejött például a Financial Actions Task Force (FATF) nevű szervezet, amely időnként ajánlásokat fogalmaz meg, prioritásokat fektet le, de hasonló ajánlások érkeztek már más pénzügyi szervezetektől is világszerte.
Azzal viszont a legtöbben egyetértenek, hogy a fentieknél komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség, ha valóban vissza akarjuk szorítani a pénzmosást. A Deloitte és az IIF szakértői szerint elsősorban gyors és rugalmas globális válaszokra van szükség az újabb és újabb kihívásokra válaszul, ez látszott a koronavírus-járvány idején is. Ráadásul közben a technológia is folyamatosan fejlődik, a mesterséges intelligencia például a csalásokban is új távlatokat nyithat.