Gottfried Urban, az egyik legsikeresebb német vagyonkezelő tett kísérletet, hogy felderítse: mit tudnak a beruházásokat AI segítségével mérlegelő rendszerek, amelyeket immár növekvő mértékben alkalmaznak bankok is. A kísérlet csalódással járt: a kérdésre, hová fektesse be a pénzét, a rendszer főleg alacsony hozamú államkötvényeket ajánlott.
Az AI felhasználása befektetési lehetőségek mérlegelésénél a 2008-2009-es pénzügyi válság idején kezdődött, amikor sokan – nem alaptalanul – a bankokat tették felelőssé a történtekért.
Kézenfekvő volt, hogy gépek, amelyek nem érdekeltek saját nyereségükben, elfogulatlan tanácsot tudnak adni a befektetőknek.
Azóta már összesen több mint 370 Mrd dollár elhelyezésénél veszik igénybe az AI segítségét a világon, s ez az összeg 2020-ra 1 billió dollárra emelkedhet. Az új eszközzel immár nem csak startupok foglalkoznak; nagy bankházak kínálják saját modelljeiket, akárcsak a korszerű vegyes alapok kezelői.
Aki azt hinné, elég megnyomni a start gombot, és gyorsan nyereséghez jut a pénzével, persze téved. Ez év elején például, amikor jelentkeztek az első turbulenciák a
világ pénzpiacain, a robotok masszív veszteségeket hoztak.
Gottfried Urban és más szakemberek szerint a pénzügyi AI éppen akkor éri el lehetőségeinek határait, amikor megfordulnak a piaci irányzatok, és erősen változnak az árfolyamok. Tanulság: hasznos lehet a robot, de változatlanul még fontosabb a kipróbált pénzügyi tanácsadó.
(Forrás: Die Welt)
