Az infláció jól alakult az év első harmadában, áprilisban 2,1 százalékos volt az éves inflációs mutató. Előretekintve azonban az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a járműüzemanyagárak árstopjának köszönhetően, miközben az új kormány kommunikációja alapján még nem jött el a különböző – egyes élelmiszeripari és drogériai termékekre vonatkozó – árréstopok kivezetésének ideje sem. Ez azt sugallja, hogy idei évi infláció alacsonyabb, a jövő évi viszont magasabb lehet az általunk korábban gondoltnál. Eközben a forint látványosan gyors felértékelődése mérsékelheti a várhatóan magasabb élelmiszer- és energiaárakból fakadó felfelé mutató kockázatokat.
Az MNB februárban 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, a további enyhítések lehetőségének azonban véget vetett a február végén kitörő iráni háború. A bizonytalan külső környezet, az EKB-tól várt kamatemelések és az iráni háború okozta inflációs kockázatok a tartós szigor irányába mutatnak, azonban a választásokat követő gyors forintfelértékelődés és kockázati prémium csökkenés növelheti a jegybank mozgásterét a kamatcsökkentéseket illetően.
Az áprilisi parlamenti választásokat követően a forint jelentősen erősödött, miután a piac arra számít, hogy az új kormány piacorientáltabb gazdaságpolitikát folytat és normalizálja az EU-val való kapcsolatokat. A gyors felértékelődés után azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a főként a közel-keleti háborúból fakadó várhatóan romló külső egyensúly inkább a korrekció irányába mutatnak. Középtávon azonban látunk teret további nominális forinterősödésre, hiszen a reálárfolyam szintjén a forint a régiós versenytársakhoz képest továbbra is alulértékelt. A kulcstényező a konvergenciaprogram hitelessége lesz, mivel az új kormány vállalta, hogy négyéves időtávon belül teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. (Erstemarket)
