Az alacsonyabb növekedés – magasabb infláció várt kombinációja újabb kihívás elé állítja a jegybankokat. Kérdéses, hogy az USA Fed-je el tudja-e kerülni a kamatemelést, mindenesetre a kamatcsökkentések folytatása egyelőre nem tűnik valószínűnek. Az egymástól gyökeresen eltérő monetáris politikát igénylő kockázatok a döntéshozók között erősödő véleménykülönbségekben is megjelennek. A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat fokozza a jegybankelnök-váltás is május közepén.

Az eurózóna jegybankja – miután csak inflációs mandátuma van – júniusban várhatóan emeli az irányadó betéti kamatot a mostani 2 százalékról. A további szigorító lépések az esetleges másodlagos inflációs hatások intenzitásától függenek. Kedvező, hogy ennek egyelőre nincsenek komoly jelei, ami összefüggésbe hozható az európai gazdaságok még mindig visszafogott teljesítményével.

Itthon a közel-keleti háború kitörése után lefelé módosítottuk az idei évre várt növekedési előrejelzésünket, 2 százalékról 1,4 százalékra. Az év eleji növekedési adat azonban kellemes meglepetést hozott: az első negyedévben a GDP éves alapon 1,7, negyedéves alapon pedig 0,8 százalékkal nőtt. Az idén a háztartási fogyasztás maradhat a növekedés elsődleges motorja, miközben a beruházási aktivitás mérsékelten élénkülhet. Legfontosabb felvevőpiacainkról érkező keresletélénkülés kapcsán azonban továbbra is sok a bizonytalanság.