A NAV 2026-os ellenőrzési terve egyértelműen a célzott, kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések erősítéséről, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott adatfeldolgozás kiterjesztéséről szól. Az online számlaadatok, nemzetközi információcseréből származó adatok, pénzügyi információk és egyéb digitális adatforrások összekapcsolása olyan ellenőrzési kapacitást teremt, amely korábban nem állt az adóhatóság rendelkezésére.

„Egy esetleges új rendszerben a figyelem középpontjába kerülhetnek a nagy értékű ingatlanszerzések, a luxusfogyasztás, a külföldi vagyonelemek, a kriptoeszközök, az összetett tulajdonosi struktúrák, valamint azok az esetek, amikor a magánszemély életvitele láthatóan nincs összhangban a bevallott jövedelmével” – hangsúlyozta Dr. Séra Gergely, az EY adóperes csoportjának és a közvetett adózási szolgáltatásainak vezetője.

A vagyonosodási vizsgálatok gyakorlatilag 20 éve változatlan, jelenlegi szabályozása – a korábbi tapasztalatok szerint – rendkívül hatékonnyá teszi ezt a fajta ellenőrzést, így alappal várható, hogy az új pénzügyi kormányzat sem fog ehhez nyúlni. Ami változott, hogy 2016-tól a NAV elveszítette önálló vizsgálati hatáskörét, mivel ilyen ellenőrzést csupán a nyomozóhatóság által közölt gyanú esetén rendelhetett el. A vagyonosodási vizsgálatok számának drasztikus visszaesése, gyakorlatilag eltűnése erre az intézkedésre vezethető vissza. Elemzésünkben tehát azt elevenítjük fel, mi várható, ha ezt a korlátozást eltörlik.