A módszer további sajátossága, hogy a vagyonszerzés időpontjánál sokszor fontosabbá válik az a kérdés, mikor jelent meg a felhalmozott vagyon az adózó életvitelében vagy költéseiben. A kronologikus vagyonmérleg alkalmazásával az adóhatóság a folyó évi kiadások és vagyongyarapodás fedezetét vizsgálja, így a feltételezett illegális eredetű jövedelemszerzés nem évül el az idő múlásával, mert annak elköltésének időszakát vizsgálják.

„A vagyonosodási vizsgálatok hatékonyságát tovább növeli, hogy a 2016. évet megelőző másfél évtizedben az akkori vizsgálati dömpingnek köszönhetően rendkívül kiterjedt és kiforrott bírói gyakorlat alakult ki ezen ügyekben, amelynek ismerete most is kulcsfontosságú lehet. A bíróságok számos kérdésben részletes iránymutatást adtak, ami a kezdeti bizonytalanságok felszámolásával kiszámíthatóbbá és eredményesebbé tette az ilyen eljárásokat az adóhatóság számára” – emelte ki Dr. Bajusz Dániel, az EY adóellenőrzésekkel és adóperekkel foglalkozó csapatának senior szakértője.

A bírói gyakorlatban forrott ki például az, hogy egy értéknövelő beruházást a NAV szakértővel is bizonyíthat. Az is, hogy egy puszta bejelentkezés a hagyatéki eljárásban nem elegendő a kimentéshez, mint ahogy a szerencsejátékból vagy tagikölcsön-visszafizetésből származó forrás elfogadtatása is rendkívül nehézkes. De az is, hogy bár adott esetben a forrás elévülési időn túli megszerzése csak meghatározott eszközökkel bizonyítható, annak (szintén az adózó által bizonyítandó) rendelkezésre állása már bármilyen alkalmas módon. Az elévülési időn belül hivatkozott kölcsön megtörténtét pedig kapcsolódó vizsgálattal kell tisztázni.