A nyílt és tisztességes verseny hiányára utaló, ismétlődő mintázatra derült fény a mindennapi életünk szempontjából kiemelten fontos rendszerek – a köznevelésben használt KRÉTA, a felsőoktatási Neptun, valamint a kormányzati iratkezelést biztosító EKEIDR/POSZEIDON – esetében. A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a 2019 és 2026 közötti időszakban összesen 100,8 milliárd forint értékben született 118 darab, egyazon cégcsoporthoz köthető megállapodás. Ebből 73 milliárd forintot tett ki azoknak a szerződéseknek az értéke, amelyeket versenytárs nélkül, egyedüli nyertesként nyert el a szolgáltató. A folyamat ráadásul a kormányváltás előtti hónapokban kirívóan felgyorsult: csak 2026 első négy hónapjában 17,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, amelyből 13,5 milliárd forintot áprilisban, mindössze öt eljárás keretében ítéltek oda.

A feltételezett visszaélések egy jól körülírható, négy tényezőből álló mechanizmus köré szerveződtek. Ennek keretében először egy jogszabály vagy egyedi kormánydöntés kötelezővé tette az adott rendszer használatát. Ezt követően a rendszerhez tartozó szerzői jogok és a forráskód egyetlen magánvállalkozás kezében összpontosultak. A további beszerzéseknél erre a kizárólagos jogra hivatkozva a versenyeztetés rendre elmaradt, végül pedig ezen kulcsfontosságú döntések jelentős része nem is jelent meg nyilvánosan a Magyar Közlönyben.

Ez a lényegében monopolizált piaci helyzet több mint tíz év alatt alakult ki, a 2015-ös KRÉTA-indítástól kezdve, egy 2018-as nem publikált miniszteri döntésen és egy 2023-as, 82,5 milliárd forintos keretmegállapodást megalapozó titkos kormányhatározaton át egészen a 2025–2026-os szerződéses dömpingig.