Az előzetes javaslat szerint az EU, Kanada és Mexikó 10 százalékos, míg Kína, India, Japán és Dél-Korea 12,5 százalékos vámokkal szembesülhet. A Trump-adminisztráció emellett 50 százalékos pótlólagos vámot jelentett be egyes kanadai termékekre, hogy nyomást gyakoroljon az USMCA újratárgyalásában.

Becslések szerint az amerikai átlagos vámszint a jelenlegi 11 százalékról 17 százalékra emelkedhet. A vámháború már eddig is érezhető inflációs hatást gyakorolt: a Fed becslése szerint az intézkedések 3,4 százalékkal emelték a magtermékek árait és 0,8 százalékponttal növelték az alapinflációt. A következő hetek meghatározóak lehetnek a globális kereskedelem és az észak-amerikai gazdasági kapcsolatok szempontjából. De az infláció alakulása szempontjából sem lesznek mellékesek a részletek. A fenti gondolatmenet alapján a lépések további cirka 0,6 százalékponttal emelhetik az árakat. Persze ezzel nem tud mit kezdeni a Fed, hiszen ez ellen kamatemeléssel nem lehet valójában védekezni, csak fölösleges negatív gazdaság hatást hozna magával. Viszont tovább maradhat magasabb az alapkamat, ami meg a részvénypiacnak lehet enyhén kedvezőtlen, úgy általában.

Mindenesetre még ha a tervezett intézkedések csak 20 milliárd dollárt érintenek is a 380 milliárd dolláros éves, Kanadából USA-ba irányuló exportból, a kanadai gazdasági növekedés akkor is 1,1 százalékra lassulhat, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél a kanadai jegybank szerint. Ez egy picit túlzóna tűnik, de egy ekkora szervezettel nem állunk le vitázni!