Vajon mi bajunk a svédekkel?

Elhalasztotta a Fidesz, hogy Svédország NATO csatlakozásáról szavazhasson a parlament, de hogy miért, az teljes homály.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Svédországgal soha semmilyen külpolitikai konfliktusa nem volt Magyarországnak, még a második világháború és a Kádár-rendszer idején sem. A svédek semlegességi politikája legendás, hiszen egy olyan országról beszélünk, amely több mint kétszáz éve nem vívott semmilyen háborút. Békés, nyugodt, jómódú nép, minek is hadakoznának bárkivel. Utoljára a napóleoni időkben vettek részt fegyveres küzdelmekben. Az ország akkor, IV. Gusztáv Adolf (1792–1809) idején csatlakozott a Francia Császársággal szemben létrejött harmadik koalícióhoz. A 20. század két világháborújában, illetve a hidegháború évtizedeiben teljesen semlegesek maradtak. A svédek és a magyarok még egy hajszálat sem tettek keresztbe egymásnak soha, most meg NATO csatlakozásuk megszavazását húzzuk, mint a rétes tésztát. A döntés már önmagában is egy kicsit mulatságos, hiszen ki látott már olyan katonai szövetséget, amely háborús időkben ne örülne egy új, erős jelentkezőnek a csapatba. Márpedig nem kispályás nemzetről beszélhetünk, hiszen a hidegháború évtizedeiben a fegyveres semlegesség elvének megvalósítása érdekében egy rendkívül erős haderőt hoztak létre. Az 1970-es években a költségvetésük közel 10 százalékát védelmi kiadásokra fordították, ami példátlan volt akkoriban és ma is az lenne.

Békés, jómódú nemzet (Fotó: Pixabay)
Békés, jómódú nemzet (Fotó: Pixabay)

A halasztást Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tette közzé, de mivel nem egy olyan politikusról van szó, akinek életében önálló gondolata lett volna, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor döntését tolmácsolta. Ráadásul épp azután egyetlen nappal, hogy a magyar kormányfő találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel Ankarában. És mily különös, de Törökország e napon pont ugyanezt a döntést tette közzé, hogy Finnország oké, de Svédország NATO csatlakozása már probléma. A törökök ellenállását egy januári Korán-égetés váltotta ki a svéd fővárosban. Ezt követően jelentette ki Erdogan: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza – mondta. Az Orbán-Erdogan találkozó kapcsán elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a török államfő arra kérte, vagy szólította fel a régóta körülötte legyeskedő magyar kormányfőt, hogy akkor nosza, most mutasd meg mit tudsz, támogass engem a svéd vétóban. Az pedig külön mulatság, hogy ezt a pávatáncot Kocsis Máténak egy olyan körítéssel sikerült közreadnia, miszerint

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo