Ezenkívül a titán is figyelmet érdemel. A titán egyelőre az egyetlen olyan ritkaföldfém, amelyet az ukránok sikeresen tudnak értékesíteni a globális piacon. Az országban összesen 31 titánlelőhely található. A többség észak-ukrajnai Zsitomir megyében található, illetve még Dnyipropetrovszki és Kirovohrádi megyében is jelentős készletek vannak. Az ország a globális titántermelés közel 7 százalékát és a világkészletek 20 százalékát adja. A becslések szerint az ukrán titánkészletek mértéke 8,4 millió tonna.
Kihívások és politikai feszültségek
Ukrajna folyamatos tőkehiánnyal küzd, ezért a kormány külföldi befektetéseket kíván vonzani az ásványkincsek piacára is. Ugyanakkor ez nem megy egyszerűen. A potenciális befektetőnek hatalmas fejlesztéseket kell végrehajtani, mivel a lelőhelyek többsége még nincs feldolgozva, és ez úgy, ha nem számítjuk bele a további költségeket, mint például a bányászat bonyolultságát és a nyersanyagok sajátosságait (például a tárolást). Egyelőre nincs bizonyíték (mivel már rég nem volt semmilyen vizsgálat), hogy teljesen kifizetődő-e a befektetés. Az is probléma ebből a szempontból, hogy a front mozog, a harcok az ásványterületek közelében folynak (például Donyecki megye).
Ezenfelül a mezők nagy része magánkezekben van. Ukrajna azonban már kipróbálta az engedélyek elvételének lehetőséget a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (ukránul RNBO) által elrendelt szankciók révén. Február 12-én az RNBO szankciókat vezetett be Ihor Kolomojszkij, Hennagyij Boholjubov és Konsztyantin Zsevagó oligarchák ellen. Kolomojszkij és Bogoljubov birtokolják a világ legnagyobb mangánérclelőhelyeit a nikopoli mangánércmedencében (Dnyipropetrovszki megye). Zsevagó pedig Ukrajna egyik legnagyobb vasérclelőhelyet a Poltava Bányászati és Feldolgozó Üzemet. Az oligarchákra kivetett szankciók célja, hogy elkobozzák az egyik legnagyobb lelőhelyeket, így felkészítve a terepet az amerikaiakkal kötendő bányászati megállapodás miatt. Másrészt ezekkel az oligarchákkal az ukrán vezetésnek így is feszült a viszonya (például Kolomojszkij már több mint egy éve börtönben ül). (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
