Az ingatlan.com szakértője szerint korábban is volt arra példa, hogy az MNB és a kormányzat összehangolt lépésekkel élénkítette az ingatlanpiacot, legutóbb például a szuperkedvezményes zöld hitelek kapcsán. "Ennek fényében a 41 év alatti fiatalok lehetnek bizakodóak, mert a CSOK Plusz rendeletben is ennél az életkornál húzták meg a jogosultsági határt." - fejtette ki a szakember.
A lépéssel még nagyobb arányt képviselhetnek majd a fiatalabbak a lakáspiacon, akik már eddig is jelentős szerepet játszottak. A KSH adatai alapján a 41 év alatti lakásvásárlók az elmúlt években - 2019 és 2022 között - az összes adásvétel 41-46 százalékában jelentek meg vevőként. A korosztály tagjai tavaly Budapest mellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében voltak a legaktívabbak. A fővárosi 41 évnél fiatalabb lakásvásárlók száma 2022-ben meghaladta a 11 ezret, arányuk viszont csupán 36 százalékot tett ki az összes budapesti adásvételből.
Jelentős különbségek alakulhatnak ki a hitelpiacon
Korponai Levente, a money.hu vezetője pedig azt mondta: "Jelenleg 20 százalék minimális saját erőt kell teljesítenie a vevőknek, jövőre azonban a fiataloknak elég lehet 10 százalékos önerőt felmutatni. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarabb önálló lábra állhatnak, mivel nem kell az ingatlan vételárának ötödét összegyűjteniük." "Fontos, hogy a 10 százalékos önrész egyben azt is jelenti, hogy nagyobb összegű lakáshitelre lesz szükség a vásárláshoz, vagyis magasabb törlesztővel kell számolni. Ez a kiadás pedig nem haladhatja meg a fiatal lakásvásárló havi jövedelmének 25-60 százalékát. Lényeges, hogy a házaspárok esetén a jövedelmet együttesen nézik a bankok" - tette hozzá a szakember. Várhatóan a bankok között verseny lesz a fiatalokért. Lesznek ugyanis hitelezők, akik alkalmazzák a kedvezőbb feltételeket, és lesznek olyanok is, amelyek nem. Az első lakást vásárló fiataloknak ezért érdemes lesz több banktól is ajánlatot kérniük, mert könnyen lehet, hogy a pénzintézetek konstrukciói között jelentős eltérések lesznek majd. Ugyanígy lehetnek különbségek a jövedelem- és hitelbírálati szempontok között is.
