A Kúria kifejtette azt is, hogy az elvégzett ügyvédi munkát nem lehet a beadványok oldalszáma és a tárgyalási órák száma alapján megítélni, hiszen a munka szerves részét képezik az ügyfélkapcsolatra szánt idő, a felkészülés, iratelemzés, és egyéb előkészítő munkák is.

A Kúria utalt arra is, hogy a pernyertes felet képviselő ügyvéd munkájának minősítése nem adhat okot a mérséklésre. Ez ugyanis önellentmondást okozna: az ügyvéd munkája ugyan pernyertességre vezetett, de mégsem volt megfelelő.

„A lefektetett jogelvek kikényszeríthetősége miatt a Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát: a bíróság köteles a döntésének még a perköltségről szóló részét is az ügy iratain alapuló, részletes indoklással alátámasztani. Ez az indokolás pedig kézzelfogható, konkrét alapot ad a jogorvoslatokra” – magyarázza Dobos Zoltán, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Nem tudhatjuk, hogy a Kúria döntése milyen gyorsan fordítja át a mélyen gyökerező gyakorlatot, de az biztos, hogy az iránymutatást a bíróságoknak már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazniuk kell. Emiatt várhatóan megnő majd a perköltség miatti fellebbezések száma, hiszen megnő az ilyen jellegű fellebbezéssel elérhető haszon.