A Magyar Turisztikai Ügynökség és a vendéglátás-szakmai szervezetek álláspontja szerint a magyarországi vendéglátás fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált a vendéglátóhelyek működését, ellenőrzését és típusát rögzítő jogszabály módosítása - írja frissen publikált összefoglalójában a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara.
A vendéglátó üzleteknek legkésőbb 2021. március 31-ig kell bejelenteniük az új besorolás szerinti változást a jegyzőnek.
Az összefoglaló szerint az eddig hatályban lévő jogszabályok több szempontból is elavultak. A termékkör szerinti besorolás nem volt egyértelmű, a termékkörök pedig nem voltak összhangban a hatályos Áfa-törvénnyel. A statisztikák a jogszabályban meghatározott típusokon alapultak, azonban az üzemeltetők főtevékenysége és a fő termékkör nem határozta meg egyértelműen a vendéglátóhely típusát.
Az MTÜ vendéglátás-stratégiai céljai között kiemelten szerepelt a vendéglátóhelyek besorolását szabályozó jogszabály előkészítése, valamint az ahhoz szükséges módszertani szakmai útmutató elkészítése. Olyan módszertani szakmai tematika született, mely segítségével pontosan behatárolhatóvá váltak az egyes vendéglátóhely-típusok közti különbségek, ezáltal felállt egy korszerű, a ma piacon lévő üzlettípusokhoz igazodó kategóriába sorolási rendszer.
December 22-én megjelent a kormányrendelet, amely felsorolja az egyes vendéglátóhely üzlettípusokat:
- étterem;
- büfé;
- cukrászda;
- kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely;
- italüzlet, bár;
- zenés-táncos szórakozóhely;
- munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely;
- gyorsétterem;
- rendezvényi étkeztetés;
- alkalmi vendéglátóhely.
Az új rendszer 2021. január 1-jén hatályba lépett, a vendéglátó üzleteknek legkésőbb 2021. március 31-ig kell bejelenteniük az új besorolás szerinti változást a jegyzőnek.
Az újonnan létrejött típusok lehetőséget adnak a specifikus szabályozásra, a külön szabályok létrehozásával csökkenhetnek az egyes vendéglátóhelyek adminisztratív és üzemelésre vonatkozó terhei, sokkal egyértelműbb lesz a hatóságok elvárása is az üzemeltetőkkel szemben.
Mindemellett az új rendszer arra is alkalmas, hogy megismerhetővé váljon az ágazat struktúrája és valós teljesítménye, amely megalapoz egy naprakész adatszolgáltatási mechanizmust is a válsághelyzetekben történő gyors reagálás, valamint a stratégiai és tervezési feladatok hatékony elvégzése érdekében.
Szintén a kormányrendeletben jelent meg, hogy az utazásszervezők, utazásközvetítők az utazásokról szóló tájékoztatóikban, a különböző hirdetési felületeken kizárólag olyan (minimális, vagy ún. „-tól”) árat tüntethetnek fel, amelynek megfizetése valóban lehetővé teszi az utazáson való részvételt, és az utasnak ezen felül nem kell kötelezően további összeget fizetnie. A szabályozás lehetővé teszi az utasok könnyebb tájékozódását, valamint javítja az utazási irodák versenyhelyzetét.
(BKIK)
