A várakozásokat alulmúlva a nyers adat szerint 4,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 3,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 19,6 százalékkal 1765 milliárd forintra ugrott – írta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közölt adataira.
Eszerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozták.
Tovább csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak.
20,9 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 2 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 34,2 százalékkal, 2010-hez képest 47,6 százalékkal emelkedett.
Suppan Gergely szerint a forgalom növekedését a tavalyi év elejéig a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum tavalyi 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja, tavaly szeptembertől pedig már csökkenést mutat.