A várakozásoknál szerényebb mértékben a nyers adat szerint 0,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva szintén 0,6 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 19,7 százalékkal 1541 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első tíz hónapban 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozhatták – írta a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adataira reagálva Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Tovább csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak.
Az elemző szerint a forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés.
Közbeszól az infláció
A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavalyelőtt 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, tavaly azonban az azelőtti év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására tavaly 6 százalék felett alakulhatott a növekedés.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása – véli Suppan Gergely.
A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is, azonban az orosz vendégek tartósabban hiányozhatnak.
A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet.
Mi várható idén?
Suppan Gergely úgy látja, a bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3 százalék közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Tavaly 8,5 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések.
