Az eredmények szerint egy átlagos szerzetesi órabér 2411 forint. Ekkora az a költség, amelyet a monostor elkerül azáltal, hogy nem külső munkaerőt foglalkoztat. A kilenc szerzetes így havonta fejenként kb. 400 ezer forintnyi, összesen mintegy 3,7 millió forint értékű munkát végez el fizetség nélkül.
A monostor aluláraz
Egy átlagos napon a szerzetesek 3 órát imádsággal töltenek, 7 órát dolgoznak. A szerzetesi munkaidő több, mint kétharmadát vallási szolgálatokra, adminisztrációra, a monostor fenntartására, üzemeltetésre, tervezésre fordítják, amik közvetlenül nem termelnek bevételt. Mindössze két bevételt generáló tevékenység került be a tíz legidőigényesebb feladat közé: a bolti munka és a termékelőállítás (pl. gyógynövénykészítmények, lekvárok, szörpök, mustár, ötvöstermékek).
„A monostorban felmerülő költségeknek csak nagyjából a fele épül be közvetlenül a termékekbe és szolgáltatásokba, ezért a termékek és szolgáltatások ára nem fedezi a ráfordított szerzetesi munka értékét. Így a közösség – a szerzetesi hagyománynak megfelelő „valamivel olcsóbb” értékesítés ellenére – hosszabb távon pénzügyi kockázatnak teheti ki magát" – mondja Szukits Ágnes, a tanulmány egyik szerzője, a Corvinus tanszékvezető docense.
A bencés Regula szellemében
A bencés hagyomány egyszerre hangsúlyozza az önfenntartást és a mértéktartást: a szerzetesek saját kezük munkájából élnek, de portékáikat nem drágítják túl: „akkor igazi szerzetesek, ha saját kezük munkájából élnek”. Bár a kizárólagos profitmaximalizálás abszolút idegen a szerzetesi szemlélettől, a tanulmány megállapításai alapján azonban az önfenntartás feltétele az, hogy a monostor szerzetesei legalább tudatosítsák a fizetetlen munka valós értékét a közösségük számára.
