A kkv-k leggyakrabban a műszaki képzettségű munkaerő, például a laboratóriumi dolgozók, a szerelők és mások esetében szembesülnek a készséghiánnyal. Az európai kkv-k csaknem fele - 42 százaléka - jelezte, hogy küzd a képzett munkaerő hiányával. Különösen az ipari és a feldolgozóipari vállalkozások számára jelent ez gondot.
A szakképzettséghiány többféleképpen érinti a kkv-kat: a meglévő személyzet munkaterhelésének növekedéséhez, az értékesítés vagy értékesítési lehetőségek csökkenéséhez, valamint a nyereségesség és a növekedés visszaeséséhez vezet.
A kkv-k 14 százaléka számolt be arról, hogy a szakképzettségi hiány kezelésére más uniós tagállamokból származó személyzetet alkalmaz, bár ez az arány a nagyobb kkv-k esetében magasabb. Az EU-n belüli szakképzett munkaerő felvételének legfőbb akadályaként a nyelvi akadályokat, kisebb mértékben az adminisztratív nehézségeket jelölték meg.
A kis- és középvállalkozások többsége viszonylag elégedett a szakképzettségi hiány kezelésére kapott szakpolitikai támogatással, ugyanakkor jelezték, hogy van még mit javítani. Az igényeiket leginkább támogató szakpolitikák tekintetében a mikrovállalkozások főként az adózási ösztönzőket és a közvetlen támogatásokat említik, míg a közepes méretű vállalkozások a továbbképzési lehetőségeket tartják a leghasznosabbnak.