A piaci manipuláció akkor is megvalósul, ha annak elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, tehát az elkövetőt az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél, például valamilyen kereskedési stratégia végrehajtása vezeti. A jogsértéshez elég, ha csak a lehetősége áll fenn, hogy az adott megbízások hamis vagy félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek. A piaci manipuláció ugyanis generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyleteket kössön, amik félrevezethetik a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenéről, egyes papírok árfolyamáról.

Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély évtizedes tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik, tevékenységét négy részvényre vonatkozóan és hosszabb időn keresztül folytatta. Egyebek mellett enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy az adott értékpapírok a BUX és BUMIX indexkosarakban nem szerepeltek. Mint minden ilyen ügyben, az MNB ez esetben is büntetőeljárást kezdeményez tiltott piacbefolyásolás gyanújával.