Lettországban például a futásteljesítmény meghamisításáért – növeléséért vagy csökkentéséért – kiszabható bírság mindössze 100 euró magánszemélyek és 1000 euró jogi személyek esetében. Sajnálatos módon a kontinens bajnoka Lettország – a carVertical portálon ellenőrzött autók 12,9 százalékának manipulált a futásteljesítménye, és úgy tűnik, hogy 2020 óta egyetlen személy ellen sem indult eljárás.

„Nincs egységes törvényi szabályozás a kilométeróra-csalásra. Hosszú távú megoldást jelentene, ha csalás esetén minden EU-tagállam valamennyi polgárára egyforma jogszabály vonatkozna. Jelenleg egyes országok nem veszik olyan komolyan a problémát, mint mások, és a globális szervezetek ezzel a paradoxonnal kénytelenek szembesülni” – mondta Buzelis.

A kilométeróra-csalást nem könnyű nyomon követni és megállítani

Míg a futásteljesítmény-hamisítás technikailag sok országban illegális, az ilyen esetek bizonyítása problémás lehet. A határokon átívelő tranzakciók olyan környezetet hoznak létre, amelyben információs aszimmetria van az autóvásárlók és -eladók között, lehetőséget teremtve arra, hogy egy autót az egyik országban bejegyezzenek, majd egy másik országban hamis futásteljesítménnyel eladjanak.

Magyarországon például 630 eurós (kb. 238 ezer forintos) pénzbírsággal sújtották azt a szabálysértőt, aki 500 ezer kilométerrel hamisította meg egy jármű futásteljesítményét – ez az összeg össze sem mérhető a félmillió futott kilométerrel meghamisított autó vásárlásakor elszenvedett anyagi veszteséggel. Csehország 2018-ban megszigorította az erre vonatkozó törvényi szabályozást, de ténylegesen egyetlen csalót sem ítélt el.

Mivel az országos törvények gyakran nem védik az állampolgárok jogait, a vásárlóknak minden esetben érdemes ellenőrizniük a jármű történetét, mielőtt használt autót vesznek. Ellenkező esetben a kilométercsalások több ezer áldozatának egyikévé válhatnak Európa-szerte.