A carVertical szakértői szerint, ha feltételezzük, hogy a hatóságok minden kilométeróra-visszatekerésért 3000 eurós bírságot szabnak ki, és az érintett gépjárművek tulajdonosai elleni vádemelések sikerrel járnának, Magyarország akár évi 151 millió eurót is beszedhetne.
„Egy sikeres precedens után ráadásul nagy valószínűséggel csökkenne is a csalási arány, ami életbevágó volna a használtautó-piac szempontjából. Minden országban szükséges volna példát statuálni a használtautó-piaci átláthatóságot érintő kérdésekben” – állítja Matas Buzelis autóipari szakértő, a carVertical kommunikációs vezetője.
Azt is meg kell említenünk, hogy azok, akik manipulált futásteljesítményű autót vásárolnak, általában a tényleges árnál legalább 20 százalékkal többet fizetnek a járműért. A kutatás szerint a Magyarországon rászedett vásárlók anyagi vesztesége meghaladhatja a 129,4 millió eurót.
Szükséges volna a kilométeróra-csalás egységes törvényi szabályozása
A legtöbb vizsgált ország bírságot, sőt börtönbüntetést is alkalmaz kilométeróra-csalásért, de sok helyen nem veszik igazán komolyan ezt a bűncselekményt. Lengyelországban a csalók akár 5 évig, Csehországban, Litvániában és Franciaországban 2, Spanyolországban 3,5, Olaszországban 3 és Németországban 1 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak.
Ezek azonban csak a maximálisan kiszabható büntetések, amelyeket többnyire nem alkalmaznak – jóval gyakoribb a pénzbírság. A szigorúbb jogszabályokkal nem jár feltétlenül együtt a kevesebb csalási eset, hiszen a futásteljesítmény-csalás regionális probléma is: Kelet-Európában gyakoribb, mint Nyugaton, az alacsonyabb jövedelmek és az importált autók nagy száma miatt.