A szabályozás jelentősen csökkenti a vállalkozások mozgásterét. Az üzlethelyiség bérbeadása vagy eladása után az új engedélykérés időigényes és költséges eljárás, akadályozza a gyors üzleti döntéseket, például szezonális vagy ideiglenes használat esetén.

Se új, se régi bolt

További települések maradnak bolt nélkül, mert nem lesz, aki az eredeti üzemeltetőktől át-, vagy bérbe vegye őket. Emiatt nemcsak új boltok nem tudnak nyílni, de a meglévők sem tudják megújulni vagy átalakulni, csak bezárni.

A rendelet a meglévő kereskedelmi ingatlanállomány elértéktelenedéséhez vezethet, hiszen szubjektív szempontok alapján is megtagadható hatósági engedélyre lenne szükség ahhoz, hogy az új bérlő vagy tulajdonos a tulajdonosi jogait gyakorolhassa.

A tervezet tovább csökkenti a vásárlók kedvét kereső versenyt, ami megfosztja a vevőket a széles választéktól, a minőségi szoltáltatásoktól és termékektől, valamint a kedvező áraktól.

A tervezett jogszabálymódosítással járó adminisztratív hatás biztosan nem 0 forint, ahogyan azt a névleg létező hatástanulmány tartalmazza. Megvalósulása biztosan negatívan hat a foglalkoztatásra, visszaveti a vállalkozások versenyképességét, csökkenti a beruházásokat és növeli az árakat.

 Az OKSZ megítélés szerint a tervezet tökéletes ellentéte annak, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter képvisel. („Rövid távon a fogyasztás vezérelt, hosszú távon viszont újra a beruházás vezérelt növekedésre kell alapoznunk.”) Az OKSZ a rendelet tervezet azonnali visszavonását kéri a minisztériumtól, mivel az ebben a formájában nem szolgálja sem a vevők, sem az állam érdekeit, és ismeretlen céllal korlátozza a magyar vállalkozások tulajdonhoz fűződő jogait.

Az OKSZ az NGM és az ÉKM bevonásával egyeztetést kezdeményez a kiskereskedelem jövőbeli fejlesztési stratégiájával kapcsolatban a szakma és az állam képviselői között.