Ezen kívül a rendelet engedélyhez kötné azt is, ha egy működő kereskedelmi egységen belül az üzemeltető bármilyen belső térelválasztó megoldással – legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávé automata – különálló értékesítési teret akarna leválasztani. Ilyen módon a rendelet nemcsak új üzletek nyitását vagy a régiek megújulását lehetetleníti el, de megakadályozza az osztódásukat is, pedig erre is lenne igény, főleg az olyan nagy kereskedelmi egységekben (plázák és hipermarketek), amelyek valamilyen ok miatt kihasználatlanná váltak kereskedelmi engedéllyel már rendelkező területek, amelyek új funkcióval gazdagodva jobban szolgálnák a magyar családok érdekeit.
Az OKSZ megítélése szerint a rendelethez fűzött „hatástanulmány” semmilyen módon nem tükrözi a várható hatásokat. A szövetség szerint a jogszabály életbe lépése:
- A belső téralakítás engedélyhez kötésével értelmetlen kockázatot visz a kereskedelmi ingatlan fejlesztésbe, hiszen a tervezés évek óta a belső terek variálhatósága, és a modularitás irányába mutat.
- Teljesen értelmetlenül ellehetetleníti olyan új kereskedelmi trendek megvalósítását, mint a shop – in – shop koncepció, de még egy üzlet komolyabb belső átrendezését (polcrendszer mozgatása) is engedélykötelessé teszi.
Mivel egyik oldalon a tulajdonjogot, a másikon pedig a vállalkozás szabadságát korlátozza, minden bizonnyal akár többszörösen is alaptörvény ellenes, hogy a tervezett rendelkezés révén a használó személyéhez lesznek köthetők az elvben az ingatlanhoz kötődő, objektív műszaki szempontok alapján megkapható engedélyek.
