Kiemelték, hogy a jövőre is igényelhető CSOK Plusz és az első lakásukat vásárlókat segítő 10 százalékos önerő lehetősége mellett a kormány által bejelentett 21 pontos Új gazdaságpolitikai akcióterv újdonságai, köztük a munkáltatói oldalról kapható, maximum 150 ezer forintos, bérleti díjra és hiteltörlesztésre is használható lakhatási támogatás, valamint a munkáshitel lehetősége adhat motivációt az otthonteremtéshez. Befektetői oldalról a Prémium Magyar Állampapír-kifizetésekből áramló tőke pedig akár plusz 20 ezer tranzakciót is hozhat az ingatlanpiacra 2025-ben.

Arra is kitértek, hogy jövőre változik a kormányzati lakáspolitika, a kereslet növelése mellett kiterjesztik a fókuszt a kínálati oldal bővítésére is. A Lakhatási Tőkeprogram gazdaságélénkítő hatása mellett gazdagítja majd az egyelőre korlátozott újlakás-kínálatot, a befektetői érdeklődés fokozódása pedig a használt ingatlanállomány állapotára is jó hatással lehet.

Jelezték ugyanakkor, félő, hogy a kitartó és várhatóan tovább fokozódó vevői érdeklődéssel nem tud majd lépést tartani a kínálat bővülése, így elképzelhető, hogy az árak ingatlantípustól, állapottól és lokációtól függően kisebb-nagyobb mértékben emelkedésnek indulnak majd. A Duna House szakemberei éves szinten 10-20 százalékos áremelkedéssel kalkulálnak 2025-ben.

Közölték, hogy az előzetes várakozásoknál jóval aktívabban teljesített idén a hazai hitelpiac, az év végére az 1300 milliárdot is meghaladhatja a forintalapú, lakáscélú jelzáloghitelek volumene, amelynek 25 százalékát a CSOK Plusz kamattámogatott konstrukció fedi le.