Orbán Viktor kormányfő a parlament hétfői ülésén az euroválság magyarországi hatásainak kivédését és a legnehezebb helyzetben lévő családoknak szóló megoldásokat tartalmazó akciótervet jelent be. A kormány olyan megoldást fog kidolgozni, amely erkölcsileg helyes, pénzügyileg mindenki számára tartható, és jogilag is megállja a helyét, közölte a miniszterelnök szóvivője vasárnap délután, a kormányülés szünetében.
A vasárnapi kormányülés egyik kiemelt napirendi pontja a devizahitelesek megsegítésének kérdése. (A kormánypártok frkacióinak javaslata a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetőségének megteremtése volt.) Emellett - az előzetes bejelentések szerint - több gazdasági kérdés is a kabinet elé került, így például a vállalkozásoknak még idén visszafizetendő 250 milliárd forintnyi áfa ügye.
Áfa-ítélet
Az Európai Unió Bírósága júliusi ítéletében kimondta: a magyar áfa-szabályozásnak az az eleme, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést, nincs összhangban az uniós joggal. Az érintett cégek ugyanis arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet. A jelenlegi szabályozás szerint ha egy cég valamely beszerzését – a kapcsolódó áfával együtt – még nem fizette ki üzletfelének, az érintett ezt az áfát nem igélyelheti vissza, ennek összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adót. Az el nem számolt áfa így csak valamelyik következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, akkor, amikor az adós cég kiegyenlítette a számlát. Így a cégek adó-visszaigénylési jogának érvényesítése vég nélkül halasztható, az uniós irányelv viszont ezt csak egy alkalommal teszi lehetővé, és főszabály szerint az adólevonási jog nem korlátozható. Az irányelv szerint az áfa-fizetési kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megvalósul, függetlenül attól, hogy az ellenértéket kifizették-e, vagy sem.
Orbán Viktor - Szijjártó Péter szóvivő szavai szerint - annak a tervnek a részleteit ismerteti hétfőn az országgyűlésben, amelynek kidolgozását - külön intézkedési tervek a szegények, a munkanélküliek, a bajba jutott deviza- és forinthitelesek érdekében -Schmitt Pál köztársasági elnök kérte a miniszterelnöktől még szeptember 2-ai látogatásakor. A szóvivő megjegyezte azt is: a szociális konzultáción az emberek tudatták, hogy az állam feladatának tartják a nehéz helyzetbe került devizahiteles családok megsegítését. Szijjártó szerint ennek megfelelően alakult eddig is az otthonvédelmi akcióterv, amelynek harmadik állomásaként - a Fidesz-KDNP frakciójának hajdúszoboszlói döntése alapján - most azoknak a megsegítésére kell sort keríteni, akik minden erejüket összeszedve még tudják fizetni a devizaalapú hitelüket. A kormány olyan megoldást fog kidolgozni, amely erkölcsileg helyes, pénzügyileg mindenki számára tartható, és jogilag is megállja a helyét - jelentette ki a szóvivő. Kérdésre válaszolva azt mondta: a képviselőcsoport hozott egy döntést, a kormánynak pedig annak megfelelően kell letennie egy javaslatot az asztalra. Részletek már a miniszterelnök hétfői parlamenti beszédéből is ki fognak derülni „bizonyos szintig" - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP frakcióigazgatója, Tóbiás József vasárnap azt mondta, pártja szerint a devizahitelesek ügyében a kormánynak párbeszédet kellene kezdenie a tehermegosztásról, Szijjártó Péter úgy fogalmazott: jelen helyzetben nagyobb szerénység lenne indokolt a szocialisták részéről, mert éppen ők okozták azt a problémát, amelyet a jelenlegi kabinetnek meg kell oldania.
MSZP: a kormánynak párbeszédet kellene kezdeményeznie
Jó szándékúnak, de megalapozatlannak és kidolgozatlannak nevezte a Fidesz–KDNP javaslatát a devizahitelek egy összegű, rögzített árfolyamon történő visszafizetésére Tóbiás József, a szocialista párt frakcióigazgatója. Mint mondta, egy ilyen lépés szembemenne a kabinet összes eddigi, a devizahitelekről szóló lépésével, emellett összeomlással fenyegetné a teljes pénzügyi rendszert, ami az eredeti szándéktól várt előnyöknél is sokkal nagyobb gazdasági és társadalmi veszteséggel járhat. Az ellenzéki politikus úgy vélte: annak érdekében, hogy olyan tehermegosztás szülessen a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésére, amely nem veszélyezteti sem az állam, sem a pénzügyi szektor működését, a kormánynak párbeszédet kellene kezdeményeznie. Erre azonban szerinte a kormány képtelen, csak azokra kíváncsi, akik egy véleményen vannak vele.
