„A jegybank az előttünk álló változások folytán ismét nehéz helyzetbe kerül, elsősorban az ÁFA emelés miatt. Az inflációs cél közelébe kerülő drágulási index a forgalmi adó emelése folytán ismét emelkedésbe kezd majd, a jegybank előtt pedig ismét ott áll majd a feladat, hogy mérlegelje, mekkora is a tényleges inflációs hatása az adminisztratív intézkedésnek." - mutat rá elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. „Ismerve a korábbi gyakorlatot, a jegybank valószínűleg nem kívánja majd lekövetni ezt a drágulási hullámot, azonban abban biztosak vagyunk, hogy egy 6% környékére kúszó headline adat megnehezítheti az alapkamat csökkentését. A következő 1-2 hónapban még igen nagy a valószínűsége, hogy változatlan marad az irányadó ráta, annál is inkább, mert bár jelenleg valóban rózsaszínnek látszó napokat élünk, a pénzügyi-gazdasági rendszerek egyelőre igen törékenyek lokális, regionális és globális szinten egyaránt."
„A forint a március eleji csúcsokról mára a régi sávközép körüli szintekre erősödött igen volatilis piacon. Március elején, amikor tombolt a pesszimizmus, mindenképp komoly jelentősége volt a jegybank intézkedéseinek, gondolva itt elsősorban a devizapiac likviditását fokozó eszközökre, a direkt devizapiaci jelenlétre, illetve annak lehetőségére. A legrosszabb időszak átvészelését segítette a svájci jegybank intervenciója is. Az elmúlt 2-3 hét eseményei már egy nyugodtabb piaci környezetben zajlottak: a részvénypiacok száguldottak áprilisban, a feltörekvő piacokra is érkezett némi tőke és igen fontos régiós esemény volt a lengyel felügyelet bejelentése is, miszerint a lengyel vállalati szektorban a vártnál kisebb veszteségekkel kell számolni különböző devizapiaci derivatív ügyletekből. Az új kormány megalakulása, illetve a stabilizáció irányába tett első lépések már csak definíció szerint is nyugtatólag kellett, hogy hassanak, ám mi úgy érzékeltük, hogy a forint erősödését, illetve összességében a hazai piacok mozgását sokkal inkább befolyásolták külső, mint lokális tényezők, s a közeljövőben is inkább ez a képlet lehet a meghatározó." - emelte ki a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Mi a helyzet az állampapíroknál?
Vizkelety Péter az állampapírpiaccal kapcsolatos várakozásait is kifejtette: „A befektetői környezet valamelyest kedvezőbbé vált az elmúlt hetekben, mi azonban azt olvassuk ki a gazdasági mutatókból, hogy egyértelműen optimistának lenni a jelenlegi helyzetben legalábbis bátor vállalkozás. A hazai kötvénypiacra lefordítva: bár a legnehezebb időszakokhoz képest azt mondhatjuk, hogy a likviditás némileg magasabb, kissé felemás a kép az állampapírpiacon. A rövid papírok tekintetében teljesen normális piacról beszélhetünk, a másodpiacon inkább a kereslet tűnik nagyobbnak, az aukciókon nagy érdeklődés mellett fogynak el a papírok. A hozamgörbe közepén továbbra is mesterséges keresletet támaszt az ÁKK a visszavételi aukciókkal, így az ott kialakult hozamszintek nem tekinthetők teljes egészében reálisnak. A hosszú papírok esetében egyfajta kiegyensúlyozottság figyelhető meg. A keresleti oldalt a globális hangulat vezérli (az optimizmus vevőket csalogatott ebbe a szegmensbe), ám mégsem látjuk a hozamok minden határon túli szakadását, miután vannak olyan szereplők is folyamatosan, akik szívesen kiszállnak az aktuális szinteken és inkább a kockázatok csökkentése mellett teszik le a voksukat. Hogy az ÁKK próbálkozik kötvényaukciókkal, azt üdvözöljük és a napokban debütáló rendszert is jónak tarjuk, amely lehetőséget kínál a kibocsátható mennyiség növelésére, amennyiben az érdeklődés nagyobb a vártnál."
„2009 március végére 40% fölé nőtt az államadósságon belül a devizakitettség, köszönhetően a forint kötvények visszavásárlásának, amelyet az ÁKK az IMF hitelkeretből finanszíroz. Ez az arány áprilisban még tovább nőhetett a további visszavásárlások és a 2009/E kötvény lejárata nyomán. Éppen ezért úgy véljük, hogy belátható időn belül nem kerül majd sor devizakötvény kibocsátásra. Mi hozhatna ebben változást? Ha valamilyen pozitív fordulat folytán a kockázati felárunk mondjuk a görögök szintjére csökkenne, akkor már olcsóbb lenne magunkat a tőkepiacról finanszírozni, szemben az IMF hitelkeretből való lehívásokkal. Egy ilyen fordulat nyilván a globális kockázatéhség növekedését jelentené, illetve legalábbis valamilyen olyan intézkedés húzódna mögötte, amely az ország adósságának megítélését kedvezőbbé teszi. Hogy el lehet-e képzelni ilyen intézkedést? Például a forint kötvények ECB repóképessége ilyen lehetne, igen komoly kockázati felár csökkenést hozhatna az erről való döntés, amely legalábbis egyelőre nem került le a napirendről." - hívja fel a figyelmet Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
