Európának is meg kell küzdenie a maga problémáival. Az öreg kontinens számára a 2023-as évet az energiaárak alakulása, a fogyasztóknak nyújtott adóügyi támogatás jellege és az időjárás fogja meghatározni. Ha enyhébb lesz a tél, csökkenhet a gázkorlátozás vagy az áramhiány miatti áramkimaradások esélye (az Európai Időjárási Központ (ECMWF) és az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatalának előrejelzései alapján ez lehet a helyzet, ami jó hír). A még mindig zajló orosz-ukrán háború tragikus humán veszteségei mellett az energiabiztonság is kiemelt helyet foglal el Európa és az Egyesült Királyság napirendjén, ez pedig a jövőben jelentős tőkemozgást előidéző tényező lehet.
A 2023 gazdasági képét meghatározó másik jelentős tényező Kína lesz. Halvány jelek utalnak arra, hogy bár a vártnál lassabban, de enyhülnek a Covid-elleni szigorú intézkedések, ami pozitívan hatna a gazdasági növekedésre, és a Fidelity arra számít, hogy a monetáris és fiskális politika továbbra is laza marad (sőt tovább lazul), ami mentőövet dobhat az utóbbi időben komoly nyomás alatt álló gazdasági folyamatoknak.
A renminbi árfolyamának jövőbeli alakulását illetően továbbra is fennáll a bizonytalanság; a Fidelity-nél úgy vélik, hogy a PBoC hajlandó némi leértékelődést elfogadni az exportnövekedés támogatása érdekében, különösen a viszonylag alacsony infláció fényében. Véget ért a nemzetbiztonságra, az önállóságra való összpontosításra, valamint a tőkepiacok megnyitására gyakorolt szakpolitikai hatásait, másrészt az USA és Kína közötti feszült viszony alakulását. Mit jelent mindez a befektetők számára? Bár a 2023-as makrogazdasági előrejelzések nyugtalanító olvasmánynak nevezhetők, fontos megjegyezni, hogy a piaci fejlemények ritkán igazodnak szolgai módon a közgazdaságtani elvekhez, és az „érték” megjelenése a különböző eszközosztályokban (különösen a kötvények és a részvénypiacok egyes részein) fontos trend lesz, amelyet a makrogazdasági fejlemények mellett elemezni kell majd.
