Szűkült az alkuk tere
A városokban az összkép nem mutat változást a tavaszhoz képest, maradt az átlagos alkuszint a megyei jogúaknál 5,5 százalék, a kisebbeknél pedig 7,5 százalék. A családi házak piaci megítélése is hasonlóképpen változott náluk (-8,2 százalék → -8,0 százalék, illetve -8,3 százalék → -8,0 százalék), s egyaránt bővült az alkulehetőség a nem panel lakásaiknál is (-4,6 százalék → -5,9 százalék, illetve -5,7 százalék → -6,4 százalék). A különbség a paneleknél mutatkozott: míg a nagyvárosokban, hasonlóan Budapesthez, ezeknél szűkült az alkuk tere (-3,6 százalék → -3,1 százalék) a kisebbekben éppen, hogy nőtt (-4,4 százalék → -5,4 százalék).
Ebben a sokszínű mezőnyben is feltűnő, hogy ugyanazokban a hónapokban ellentétes irányú rekordot döntöttek a fővárosi panelek és a falusi családi házak. Ennek magyarázatául e két piacrész eltérő sajátosságára emlékeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A községi piacokon jellemzően saját otthont keresnek a vevők, ami az eleve szűkebb kereslet miatt javítja a pozícióikat és e mellett a családi kasszák korlátai is kikényszerítik, hogy az alkuból is hozzák ki azt, amit csak lehet. Ezzel szemben a panelek piacára – különösen a nagyvárosokban – már visszatértek a befektetők is, amit a nyári albérletszezon csak tovább erősíthetett. Ők nem csak a keresletet növelik, hanem másképp is kalkulálnak. Nem annyira az azonnali kiadás, mint inkább az elérhető hozam határozza meg a vásárlásaikat, s így az elemző szerint gyakran kisebb is a motivációjuk arra, hogy komolyabb energiát fektessenek egy-egy alkuba.
