Eközben a KSH által számított éves átlagos nyugdíjas infláció tavaly 18,3 százalék volt, tehát a kormány teljesítette a törvényi feladatát, és a nyugdíjak az inflációt meghaladó ütemben növekedtek. Az idei évre pedig a legtöbb elemző 6 százaléknál alacsonyabb inflációt vár, így jó eséllyel idén is sikerülhet megtartani a nyugdíjak értékét.

Februárban a 13. havi nyugdíj is megérkezett

A nyugdíjasok helyzetén nagyot javít a 2020. előtti időszakhoz képest, hogy a kormány két lépésben visszaépítette a 13. havi nyugdíjat. Ez a juttatás mindenkinek a saját ellátásával megegyező mértékben érkezik, tehát idén februárban átlagosan 424 ezer forint körüli összeget kaphattak kézhez a jogosultak. A pénzügyminiszter közlése szerint erre a tételre idén 520,5 milliárd forintot fordított a költségvetés.

Az átlagbér alig felét teszi ki az átlagos ellátás

A KSH legfrissebb, 2022-es adatai szerint egyre nő a nyugdíjak és a bérek közötti szakadék. Az átlagos ellátás és a nettó átlagkereset hányadosa 2014-ben volt csúcson, akkor 67,6 százalékot tett ki. Mostanra azonban nagyot zuhant a mutató: 2022-ben az átlagellátás már alig 54,5 százalékát tette ki a nettó átlagbérnek. A nagy eltávolodás oka, hogy a nyugdíjak csak az inflációt követik, míg a bérek a vizsgált időszakban reálértelemben – azaz infláció felett – is nagyot növekedtek.

A nyugdíjba vonulással járó drasztikus jövedelemkiesés ellen hatékony védelmet nyújthat a nyugdíjcélú előtakarékosság, de a tapasztalatok szerint ezt a lehetőséget viszonylag szűk körben használja ki a hazai lakosság. A magyar nyugdíjasok összes jövedelmének alig 3 százaléka származik ilyen forrásokból, míg az állami nyugdíj csaknem 90 százalékot tesz ki az idősek bevételeiből. Ez nemzetközi összevetésben is rendkívül nagy kiszolgáltatottságot mutat az állam felé: az OECD országaiban átlagosan csak 58% az állami nyugdíj részaránya, miközben az idősek jövedelmeinek 18 százalékáért kiegészítő források felelnek.