A dokumentum szerint nem lehet tisztességes verseny, ha európai vállalatok Kínában bizonyos ágazatokba nem ruházhatnak be, ha részesedésüket korlátozzák, ha arra kötelezik őket, hogy a kínaiakkal közös vállalkozásokat hozzanak létre és átadják a technológiát. Nem felel meg az egyenlő versenyfeltételeknek az sem, ha kínai cégek előnyös állami hitelekkel támogatva jelennek meg az európai piacokon.
A szövetség javasolja az ellenőrzést: ha kínai vállalkozó Európában akar befektetni, hmeg kell vizsgálni, nincs-e állami szubvenció mögötte.A német kormány egyébként ettől az évtől előírta, hogy érzékeny iparágakban (10 százaléktól felfelé) meg kell vizsgálni, hogy a beruházó milyen forrást használ.
A kínaiak helyzetét megkönnyítik a monopóliumok is: a kínai vasutat például egy óriáskonszernbe, a CRRC-be szervezték,
A német iparszövetség javasolja azt is, hogy a kínai „új selyemút” példájára támogassák az Unión kívüli kelet-európai és közép-ázsiai országokban az infrastruktúra kiépítését.
A javaslatok vitathatók, állapítja meg végül a svájci konzervatív lap, amely emlékeztet: a felsorolt nehézségek ellenére a Kínával folytatott kereskedelem hozzájárult a hosszú távú német gazdasági fellendüléshez. Kína 2017-ben Németország első számú kereskedelmi partnere volt, a kölcsönös áruforgalom értéke 187 mrd. eurót ért el. A kínai német beruházások 2016-ban 76 mrd. eurót tettek ki, több, mint 5.200 német cég egymillió munkahelyet teremtett Kínában.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
