Az energiaárak emelkedése és az ettől elmaradó béremelések hatására a reálbérek csökkentek, de a jelentés szerint az OECD legtöbb tagállamában 2023 végére megáll a bérek vásárlóértékének csökkenése.
Az infláció az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben fokozatosan mérséklődik. Az árindex a G20-as gazdaságokban az előrejelzések szerint 2023-ban átlagosan 6,1 százalékra, 2024-ben pedig 4,7 százalékra mérséklődik, amely minimálisan haladja meg a márciusi prognózisban várt értékeket.
Az OECD a szigorú monetáris politika folytatását, a fiskális támogatások célzott alkalmazását és növekedésösztönző, strukturális reformok előtérbe helyezését javasolta tagállamainak. Hangsúlyozták, hogy a magas globális élelmiszer- és energiaárak miatt a kormányoknak a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok támogatását kell előnybe részesíteni, míg a növekvő adósságterhek, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt strukturális reformokra és a növekedés ösztönzését biztosító fiskális politikára kell törekedniük.
Mi történik idehaza?
Ami a magyar gazdaság kilátásait illett, a GDP az idei stagnálást követően jövőre 2,5 százalékkal bővülhet. A novemberben publikált féléves jelentésben 2023-ra 1,5 százalékos növekedéssel számolt az OECD.
Előrejelzéseik szerint a fogyasztói árindex második félévi erőteljes mérséklődése erősítheti a gazdasági növekedést. Az éves átlagos infláció 2023-ban 19,2 százalékról jövőre 5,4 százalékra lassul. A munkanélküliségi ráta a vizsgált időszakban 4,2 százalékról 4,3 százalékra emelkedhet.
(MTI)
