A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első három hónapjában 5,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 11,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában 4,2, a költségvetési szférában pedig 8,9 százalékkal nőtt a reálkereset. Az emelkedés a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint annak volt köszönhető, hogy januárban és márciusban eseti kereset-kiegészítést fizettek a költségvetési szerveknél foglalkoztatottaknak.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207.000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 203.800 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218.400 forintot ért el. A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első három hónapjában átlagosan 3 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év január-márciusit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el.
Döntőek lesznek a következő hónapok statisztikái
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője kiemelte, hogy a magánszektorban a vártnál jobban nőttek a bérek, ezen belül pedig az iparban 8 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset. Az iparban ugyan már beindult a növekedés, ám a teljesítmény még nem érte el a válság előtti szintet, továbbra is nagy a kapacitásfelesleg, ezért nem számoltak ekkora bérnövekedéssel a szektorban. Az iparban regisztrált bérnövekedés magával húzhatja a magánszektor béreit - mondta Konrdát Zsolt. Előrejelzésük szerint a béremelkedés mérséklődik a következő hónapokban, de ezzel együtt is valószínűleg magasabb lesz, mint amivel eredetileg számoltak. Ezzel összefüggésben a fogyasztás is lehet magasabb - fűzte hozzá az elemző. Év végére eredetileg a bruttó átlagkeresetek 4 százalékos növekedésével számoltak éves összehasonlításban, ez azonban a jelenlegi adatok tükrében valószínűleg magasabb lesz. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre ki kell várni a következő hónapokat ahhoz, hogy megtudjuk, valóban magasabb szintre álltak-e be a bérek.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője az alkalmazásban állók létszámának havi növekedését említette pozitívumként: márciusban 2 millió 643 ezer, míg februárban csak 2 millió 616 ezer ember volt alkalmazásban. A 30 ezres növekedés kétharmad arányban a közszférában valósult meg - elsősorban a közfoglalkoztatás bővülése miatt - , egyharmada pedig a versenyszférában. Utóbbi szektorban ugyan még csak kismértékű ez a növekedés - és körülbelül 200 ezerrel alulmúlja például a 2008 márciusi szintet -, de mindenképpen jó előjel - mondta az elemző.
A bérek emelkedése Török Zoltán szerint is meglepetésszerű volt. A versenyszférában a szuperbruttósítás bevezetése és az adóváltozások okozták a látványos nettó növekedést. Hozzáfűzte: Magyarországon elterjedt a jövedelemeltitkolás gyakorlata a versenyszférában, így a most közölt béradatokból nem lehet levonni messzemenő következtetést sem a fogyasztás, sem az életszínvonal alakulására vonatkozóan. Török Zoltán szerint a bérnövekedés üteme egyik szférában sem tartható, így - az inflációval együtt - visszaesik a bérdinamika is, de a reálbér a korábban vártnál nagyobb mértékben nő.
