Nagyobb a füstje, mint a lángja Trump vámmizériájának
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága megszüntette Trump IEEPA (International Emergency Economic Powers Act), azzal a gazdasági vészhelyzet szerinti vámintézkedéseit. Fontos megjegyezni, hogy ez a szektorális adókat nem érinti, de még így is mintegy 175 milliárd dollár már megfizetett vámtételt érint.
Az még kérdéses, hogy miként kerül vissza az importőrökhöz, akik a befizetők voltak, s az is kérdéses, hogy ezt például zsebre rakják, vagy visszajuttatják a vásárlókhoz, akikkel esetleg megfizettették. Itt fontos megjegyezni, számos esetben az importőr részben vagy egészben lenyelte a vámból adódó költségeket. Azaz ez akár pozitív is lehetne az egyes cégek számára (Amazon, Apple, Dell…stb.).
Az Amazon jól járhat a bírósági döntés után Fotó: DepositPhotos.com
Igen ám de, ahogy azt várni lehetett, Trump nem hagyta annyiban a döntést. Az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es törvénycikke alapján szinte azonnal a bevezette a 10 százalékos vámot minden országra, amit rögtön a lehetséges maximális 15 százalékra módosított. Igaz, bizonyos tételekre, pl. gyógyszerek, nemesfémek, ritkaföldfémek stb. nem érvényesek ezek a vámok. Mindeközben vizsgálják, hogy a 301 törvénycikk vagy az 1962 Trade Expansion Act 232-es törvénycikke alapján hogyan lehetne vámokat kivetni. Mindenesetre a most bevezetendő 15 százalékos vám elvileg csak 150 napra vethető ki, aztán a kongresszusnak kell jóváhagynia, hogy érvényben maradhasson. Ennek pedig kicsi a valószínűsége, mert nem menne át a törvényhozáson, mint ahogy ez a korábbi szavazások alapján kiderült. Kivéve, ha 150 nap után újra vészhelyzetet hirdet, s újra bevezeti. Ugyanakkor sokan azt mondják, hogy már a törvény alkalmazása is törvényellenes, ez is megtámadható a bíróságon, mert csak akkor lehetne alkalmazni, ha a fizetési mérleg (nem a kereskedelmi) egyenlőtlenséget mutatna, az pedig a jelenlegi szabadon lebegő devizarendszerben nem lehetséges, mert a beáramló tőke mindig kiegyenlíti a fizetési egyenleget. Ugyanakkor, amikor ezt a törvényt elkezdték tárgyalni, az ok az volt, hogy akkor még az aranyfedezeti rendszer volt, azaz a fizetési mérleg deficitje az aranytartalékok csökkenéséhez vezetett volna, s ezzel a törvénnyel vámok kivetésével próbáltak ez ellen harcolni. Viszont mire a törvény megszületett, addigra a Bretton Woods-i devizarendszer véget ért. Szóval valószínűleg ezt is megtámadják majd a piaci szereplők a bíróságon, amire már egy újabb rendszerrel készül Trump.