Bor Katalin szerint a bértervezés első lépcsőfoka a fizetés versenyképességének felmérése, melyhez az egyik legkézenfekvőbb adatforrást a KSH statisztikái adják. A legfrissebb számítások szerint a 2023 január és szeptember közötti időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztattak bruttó átlagkeresete 557 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével pedig a nettó átlagkereset 384 900 forintra nőtt.

„Az éves bértervezésnél azonban érdemes inkább a bruttó mediánbért alapul venni: ez 450 000 forint volt (14,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 311 100 forintra emelkedett (13,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát). A reálkereset tehát 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak 12,2 százalékos növekedése mellett – ez adhat egy kiindulási pontot a bértervezés első fázisában” – teszi hozzá a cégvezető.

Egyre nagyobb az érdeklődés az álláspiaci bérfelmérések iránt

Az országos, összesített adatok mellett legalább olyan lényeges, hogy a munkavállaló tisztában legyen a munkakörére jellemző átlagbérrel, erre is nagy mennyiségű adatot szolgáltat a KSH, valamint a különféle országos bérfelmérések.

„Nem csak a foglalkoztatóknak, de az álláskeresőknek is segítségül szolgálhatnak a KSH tavalyi statisztikáiból összeállított adattáblánk, amelyben a gépészmérnöktől, a HR adminisztrátoron át, egészen az újságíró, rádióműsor-szerkesztőig számos pozícióra szűrve találhatunk béradatot, legyen szó szellemi vagy fizikai munkakörről” – egészíti ki Bor Katalin.