Hozzáteszi: azt is figyelembe kell venni, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett idén decemberben: azaz a minimálbér 266 800 forintra, a garantált bérminimum 326 000 forintra nőtt. A minimálbér előrehozott változása számos munkaadót késztethet arra, hogy két lépcsőben változtassa a jövedelmeket: ugyan a törvény értelmében a minimálbérhez már decemberben hozzá kell igazítani a fizetéseket, de nagy valószínűséggel további bérrendezésre is szükség lehet, amit második lépésben 2024 elején is megtehetnek a foglalkoztatók.
Fókuszban az utánpótlás-nevelés
A szakemberhiány, a fluktuáció következtében növekvő bérigények és a helyenkénti leépítések miatt egyre több vállalatnak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák jelentenek megoldást létszámigényeik biztosítására. Ilyenek például a szövetkezeti foglalkoztatás különböző fajtái: a diák- vagy nyugdíjas munkák.
„A bértranszparencia a diákmunkaszektorban különösen fontos, hiszen a pályakezdők, gyakornokok sokkal magabiztosabban jelentkeznek, ha minden feltétellel tisztában vannak az interjúfolyamat előtt. Éppen ezért a Humán Centrumhoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél a diákok már az álláshirdetés megnyitása előtt tájékozódhatnak az adott munkakörben kínált órabérről” – teszi hozzá Bor Katalin.
Az így működtetett gyakornoki programok viszont nem összetévesztendők a fizetetlen szakmai gyakorlatokkal: a középiskolásoknak, illetve az érettségit igénylő diákmunkát végző hallgatóknak is ki kell fizetni a minimálbért (br. 1534 Ft/óra) és a garantált bérminimumot (br. 1874 Ft/óra). Ezen felül „be kell árazni” az elvárt kompetenciákat is, legyen az egy speciális nyelvtudás vagy programismeret. A szakértő szerint a gyakornoki programokra hosszú távú befektetésként tekintenek a munkaadók az utánpótlás-nevelésben, miközben egy iskolaszövetkezet bevonásával mentesülnek a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól is.
