A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest – ezen belül az élelmiszerárak (7,1 százalékkal), a szeszes italok, dohányáruk (10,6 százalékkal) és a szolgáltatások (12,6 százalékkal) ára emelkedett a leginkább. Ezzel összhangban van a Publicus Intézet felmérés eredménye is, amely szerint a hazai foglalkoztatottak 57 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben romlott az anyagi helyzete. „A mostani inflációs környezetben és a feszes munkaerőpiacon – ahol magas a foglalkoztatás, mégis sok a betöltetlen álláshely – a munkavállalók hamarabb váltanak munkahelyet a nagyobb fizetés reményében. Nem véletlenül fektetnek a munkaadók egyre nagyobb hangsúlyt a munkaerő megtartására, a fluktuáció csökkentésére, valamint – jellemzően a diákok, gyakornokok foglalkoztatásával – az utánpótlás-nevelésre is – hangsúlyozza Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. cégvezetője. Majd hozzáteszi: ma már ádáz harc folyik a tehetségekért, amelynek szerves részét képezi a munkáltatói márkaépítés – azon belül is a különböző közösségi programok, CSR tevékenységek –, de egy adott ponton ez már nem elég.
Első lépés: a bérstatisztikák felmérése
A munkavállalóknak fontos szem előtt tartani, hogy az éves béremelés nem mindig garantált, ha csak nem szerepel a szerződésükben. Mivel pedig a fogyasztói árak drágulása mindenkit – a munkáltatókat is – érintő probléma, nem érdemes erre hivatkozva fizetésemelést kérni, sokkal inkább a teljesítményt kell fókuszba helyezni. Bor Katalin szerint a bértervezés első lépcsőfoka a fizetés versenyképességének felmérése, melyhez az egyik legkézenfekvőbb adatforrást a KSH statisztikái adják. A legfrissebb számítások szerint a 2023 január és szeptember közötti időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztattak bruttó átlagkeresete 557 900 Ft volt, a kedvezmények figyelembevételével pedig a nettó átlagkereset 384 900 forintra nőtt. „Az éves bértervezésnél azonban érdemes inkább a bruttó mediánbért alapul venni: ez 450 000 Ft volt (14,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 311 100 forintra emelkedett (13,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát). A reálkereset tehát 1,7 százalélkal nőtt a fogyasztói árak 12,2 százzalékos növekedése mellett – ez adhat egy kiindulási pontot a bértervezés első fázisában” – teszi hozzá a cégvezető.
