Magyarország 2022-ben tankönyvi példát mutatott erre: a forint rekordmértékben gyengült az energiaválság és a háborús kockázatok miatt, a CDS pedig 300 bázispont fölé emelkedett – kétszeresére a háború előtti szintnek. Az MNB szigorításai után a forint és a CDS is stabilizálódott.

Mit jelent tehát a pénzügyi védőpajzs?

Amikor egy nagyobb gazdaság (például az USA) pénzügyi védőpajzsot biztosít egy kisebb ország (például Magyarország) számára, az azt jelenti, hogy hitelkereteket, devizalikviditást vagy politikai hitelességet kínál, amellyel megelőzheti vagy enyhítheti a spekulatív támadásokat.

A pajzs hatása kettős:

Pénzügyi: konkrét likviditást és eszközöket biztosít.

Pszichológiai: jelzi a piacnak, hogy a támadás értelmetlen, mert erősebb háttér védi az országot.

Ez a bizalmi hatás önmagában stabilizálhatja az árfolyamot – gyakran anélkül, hogy tényleges pénzügyi beavatkozásra lenne szükség.

A pénzügyi védőpajzs formái:

Devizaswap-keretek:

Egy nagy jegybank (pl. a Fed) megállapodik abban, hogy devizát (többnyire dollárt) biztosít a kisebb jegybanknak. Példa: a Fed 2020-ban dollárswap-kereteket nyitott több feltörekvő piac számára. Kína szintén több ország – köztük Magyarország és Lengyelország – számára tart fenn jüan-swap lehetőségeket.

Stabilizációs hitelek és elővigyázatossági hitelkeretek:

Ezek biztosítják a piacokat arról, hogy az adott ország nem marad likviditás nélkül.