Mit jelent, hogy Magyarország pénzügyi védőpajzsot kapott Amerikától?
A pénzügyi védőpajzs nem csupán pénzt jelent; hitelességet, koordinációt és bizalmat is. Egy ilyen pajzs azt a közös meggyőződést fejezi ki, hogy egy ország szükség esetén a másik segítségére siet, ha spekulatív támadások érik annak valutáját vagy pénzügyi piacait.
2022 októberében Virág Barnabás, az MNB alelnöke a folyó fizetési mérleg hiányára és a spekulációs nyomásra hivatkozva figyelmeztetett a forint gyengülésének veszélyeire. Rámutatott, hogy az elmúlt hetek devizapiaci trendje – a forint gyengülése – a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyeztette, mivel piaci stabilitás nélkül nem várható árstabilitás sem. Akkoriban a folyó fizetési mérleg hiánya a forint gyengülésének irányába hatott, miközben a forint elleni spekulatív pozíciók gyorsan épültek fel. A két hatás egymást erősítette, ezért szükségessé vált a beavatkozás.
Ma a folyó fizetési mérleg már többletet mutat, ám a forint elleni spekuláció lehetősége továbbra is fennáll. De mit is jelent pontosan ez – és mit jelenthet az Orbán Viktor által említett pénzügyi védőpajzs?
Nagy pénzügyi védelmet hozott az Orbán-Trump találkozó Fotó: MTI/Kaiser Ákos
Mi az a devizaspekuláció?
A devizával szembeni spekuláció azt jelenti, hogy befektetők olyan pozíciókat vesznek fel, amelyek nyereséget hoznak, ha az adott deviza gyengül. Más szavakkal, a spekuláns arra fogad, hogy a valuta értéke csökkenni fog, és pénzügyi érdeke is ezt szolgálja.
Ez a gyakorlatban így működik:
Shortolás a devizapiacon: A kereskedő kölcsönveszi a devizát (például a forintot), eladja, és másik valutát (pl. eurót) vásárol. Ha a forint gyengül, olcsóbban vásárolhatja vissza, így nyereséget realizál.
Derivatívák alkalmazása (határidős ügyletek, opciók, forwardok): A befektetők olyan eszközöket vásárolnak, amelyek értéke nő a forint gyengülésével (pl. EUR/HUF vételi opciók, HUF eladási opciók).