Közös devizapiaci beavatkozások:

Több jegybank együttesen vásárolja a kisebb valutát, ezzel elriasztva a spekulánsokat.

Hitelességi pajzs (EU/EKB-modell):

Az euróövezetben a befektetők bíznak abban, hogy az EKB „nem hagy összeomlani” egy tagállamot.

Ez a bizalom még az eurózónán kívüli országoknak is közvetett stabilitást nyújthat.

A pszichológiai dimenzió: a „Draghi-effektus”

A pénzügyi pajzs egyik legerősebb eleme a pszichológiai hatás.

A spekulánsok addig támadnak, amíg hisznek abban, hogy a központi bank nem tud vagy nem mer beavatkozni.

Ha viszont egy nagy és hiteles partner (pl. az USA vagy az EKB) nyílt támogatást jelez, a támadás kockázata túl magasnak tűnik.

Ezt szemlélteti Mario Draghi 2012-es híres mondata: „Az EKB készen áll arra, hogy megtegyen mindent az euró védelmében.”

Ez az egy mondat elég volt ahhoz, hogy leállítsa a dél-európai kötvények elleni spekulációt, anélkül, hogy tényleges pénzmozgás történt volna.

Mikor jön létre pénzügyi védőpajzs két ország között?

Leggyakrabban akkor, ha politikai és gazdasági szövetségesekről van szó, illetve, ha a nagyobb ország stratégiai érdeke a kisebb stabilitása.

A pajzs tehát nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai eszköz is – a bizalom, a stabilitás és a hitelesség jele. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)