Carry trade fordított irányban: A befektetők lezárhatják korábbi, forintban tartott hozamkereső pozícióikat, ha instabilitást vagy kamatcsökkentést várnak – ezzel a forintot eladják, ami további gyengülést okozhat.
Forintban denominált eszközök eladása: Például HUF-állampapírok vagy vállalati kötvények eladása is nyomást gyakorolhat a devizára.
Mikor válik veszélyessé a spekuláció?
Normál körülmények között a spekulánsok likviditást és hatékonyságot visznek a piacra: segítik az árfolyamok alkalmazkodását, és sokszor stabilizáló szerepük is van.
A probléma akkor kezdődik, amikor a spekuláció egyirányúvá válik, azaz mindenki ugyanarra – a deviza gyengülésére – fogad. Ekkor önbeteljesítő válság alakulhat ki.
A káros hatások főbb esetei:
- Tömeges eladások → a valuta értéke zuhan, az import drágul, az infláció nő, a devizatartalékok apadnak.
- Kamatemelési kényszer → megvédi a valutát, de elfojtja a növekedést, növeli hitelköltségeket és csődöket okozhat.
- Külföldi devizában felvett hitelek → a gyengülő forint miatt ezek visszafizetése drágábbá válik, növelve a pénzügyi sérülékenységet.
- Bizalomvesztés → a piacok gyengeséget észlelnek, a CDS-felár nő, ami tovább rontja a helyzetet.
- CDS-hatás → a spekuláció a hitelkockázati felárakon keresztül is érvényesül.
Mi az a CDS és miért fontos?
A CDS (credit default swap) a kötvénykockázat elleni biztosítás. Például, ha egy befektető Magyarország 5 éves CDS-ét vásárolja 200 bázispontért, évente 2 százalékot fizet, hogy fedezze magát az ország esetleges fizetésképtelensége ellen. Ha a CDS-felár nő, az a nemfizetés magasabb kockázatát jelzi. A CDS és az árfolyam gyakran együtt mozog, mert a gyengülő valuta növeli a külföldi adósság terheit, így a kockázati prémiumot is.