Románia 8,65 százalékos költségvetési hiánnyal zárta a 2024-es évet. Ez a legnagyobb arány volt az Európai Unióban, és közel háromszorosa az európai határértéknek. De mi vezetett ehhez a fenntarthatatlan helyzethez és a mostani húsbavágó megszorításokhoz? Ahogyan arra az Oeconomus elemzései többször is felhívták a figyelmet, a növekedés és a fogyasztás bővülése eleve fenntarthatatlan volt, illetve a magyar gazdaság teljesítményével való összehasonlítás is gyenge lábakon állt. Ráadásul az utóbbi időszakban markánsan eladósodott az ország. Az azonban bizonyos, hogy korábban, a 2009–2010-es pénzügyi válság után a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott, közel 20 milliárd eurós támogatásnak köszönhetően a román gazdaság stabilizálódott.
2014-ben a hiány kezelhető volt (1,85 százalék), a gazdaság pedig stabil, 2,5 százalékos növekedést produkált. A lakosság azonban elszegényedett a 2010–2011-es megszorító intézkedések után, és a közigazgatási korrupcióval, a közszolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáféréssel, a munkaerő magas kivándorlásával, valamint az alacsony bérekkel és az alulfinanszírozott közszolgáltatási rendszerekkel kapcsolatos elégedetlenség növelte a társadalmi feszültségeket.
Adócsökkentések = szavazatok
Az egymást követő kormányok a választások közeledtével felfedezik a „varázsformulát”: adócsökkentések = szavazatok. A 2016–2018-as éveket expanzív fiskális politikák jellemzik:
