• Az áfa átalakítása: az addigi három áfakulcsos rendszert (5, 9 és 19 százalék) két kulcsosra alakították át: 11 és 21 százalékosra. A kedvezményes, 11 százalékos kulcs alá tartoznak továbbra is a gyógyszerek, az élelmiszerek, az ivóvíz és csatornázás, a könyvek, az öntözéshez használt víz, a tűzifa és a hőenergia. A vendéglátás és turizmus ágazat is ezen a szinten maradt.
• Jövedéki adók emelése: az alkoholos italokra, az üzemanyagokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adók 10 százalékkal emelkedtek.
• Egészségügyi hozzájárulás, azaz társadalombiztosítás: a járulékfizetők száma hatmillióról nyolcmillióra nő. Bevezették az egészségbiztosítási hozzájárulást a 3000 lejnél magasabb nyugdíjakra, megszüntetve a kivételeket. Egy 4000 lejes nyugdíj esetében például a 3000 lej feletti részre kell 10 százalékot fizetni, vagyis 100 lejt.
• A tőkejövedelmek többlet adóztatása: 2026. január 1-jétől az osztalékadót 10 százalékról 16 százalékra emelik.
• A banki nyereségek többlet adóztatása: a bankok extra adóterhet kaptak, mivel a tőkéjük hozama az egyik legmagasabb.
• A szerencsejáték-nyeremények megadóztatása: minden szerencsejátékból származó nyereséget magasabb adóval terheltek annak érdekében, hogy az állam bevételei ezen a területen mintegy 30 százalékkal növekedjenek.

A nyugdíjakat és a béreket befagyasztották. Az oktatásban heti 2 órával növelték a tanítási óraszámot úgy a közoktatásban, mint a felsőoktatásban, és átalakították az ösztöndíjrendszert. A tanulmányi (érdemi) ösztöndíjak megmaradtak, de korlátozott számban. A szociális ösztöndíjakat kifejezetten a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek támogatására ítélik oda. Az európai helyreállítási alap (PNRR) projekteket is érintették a megszorítások: azok, amelyek legalább 30 százalékos arányban elkészültek, folytatódhattak, a többieket a leállították. Végül nem minden 30 százalék alatti projekt állt le automatikusan, de sok bizonytalan helyzetbe került a brüsszeli határidők miatt.