- az élelmiszerek áfájának csökkentése (24 százalékról 9 százalékra),
- a jövedelemadó csökkentése (16 százalékról 10 százalékra),
- fedezet nélküli, jelentős béremelések.
A gazdaság rövid távon növekszik, de senki sem beszél a következményekről. 2019 az első év a 2010-es pénzügyi válság óta, amikor a hiány túllépi a 3 százalékos célértéket. Eléri a 4,64 százalékot, ami felkelti a hitelminősítő intézetek és az Európai Unió figyelmét, és aggodalmat kelt. A világos vészjelzések ellenére a politikusok tovább folytatják a fiskális lazítást a szavazatok megszerzése érdekében.
A hiány 8,65 százalékra ugrik, de a felelőtlen költekezés folytatódik a „szuperválasztási” 2024-es év küszöbén és folyamán. Az elmúlt évek ismétlődő válságai, a Covid–19 világjárvány és az ukrajnai háború kitörése megviselték a román gazdaságot, a 2023-ban hozott fiskális intézkedések pedig nem voltak elegendők a felelőtlen kiadások és a hosszú távú vízió teljes hiányának ellensúlyozására. Románia 2016 után politikai megfontolásokból tartósan túlköltekezett, a válságok csak felerősítették a strukturális problémákat, és a halogatott reformok ára 2024–2025-ben megszorítás, társadalmi feszültség és demokratikus bizalomvesztés lett.
Áfa- és adóemelés
Ilie Bolojan miniszterelnök 2025, július végén jelentette be azokat a főbb megszorító intézkedéseket, amelyek augusztus 1-jétől léptek hatályba:
