Közleményük szerint ez az adat ugyanakkor nem tartalmazza például a hamisított futballmezeket vagy a hamisított sportcipőket, amelyek a hamisított ruházati cikkek jelentős részét teszik ki Európában - becslések szerint évente összesen 12 milliárd euró értékben.
A kutatás szerint a 15-24 év közötti magyarok 7 százaléka tudatosan vásárolt hamisított sportfelszerelést az interneten.
Az EUIPO adatai szerint a 15-24 éves, unióban élő fiatalok átlagosan 10 százaléka ismeri el, hogy szándékosan vásárolt hamisított sportfelszerelést, és ez a görög fiatalok körében a leggyakoribb, 18 százalék. Ezzel szemben a fiatal európai fogyasztók 7 százaléka véletlenül vásárolt hamisított termékeket - közölték.
A hatóságok Európa-szerte 8 millió hamisított luxus- és sportszert és/vagy eszközt kutattak fel és foglaltak le, amelyeknek a becsült kiskereskedelmi értéke 120 millió euró.
Arra is kitértek, hogy az EUIPO tanulmánya jelentős trendeket tárt fel az EU-ban élő sporteseményeket érintő online kalózkodással kapcsolatban: a teljes lakosság 12 százaléka nézett vagy streamelt illegális online forrásokból származó tartalmakat sportesemények megtekintésekor. Az EU-n belül Bulgáriában a legelterjedtebb ez a gyakorlat, ahol a válaszadók 21 százaléka ismerte el, hogy illegális online forrásokat használt sportesemények megtekintésére; ezt követi Görögország (20 százalék), Írország (19 százalék), Spanyolország (19 százalék) és Luxemburg (18 százalék).
A tanulmány szerint a 15 és 24 év közöttiek kétszerese számolt be arról (a teljes népességhez viszonyítva), hogy jogellenesen férnek hozzá online sporteseményekkel kapcsolatos tartalmakhoz. A bolgár fiatalok körében a legvalószínűbb (47 százalék) a sportesemények illegális streamelése, ami jóval meghaladja a 27 százalékos uniós átlagot; őket Spanyolország (42 százalék), Görögország (42 százalék), Szlovénia (39 százalék) és Írország (34 százalék) követi.