Előbb tájékozódni, azután vásárolni

Már a tervezésnél úgy érdemes elhelyezni egy ipari épületet, hogy az a későbbiekben bővíthető legyen. Ugyanígy látni kell azt is, hogy az épület környezetének a kialakítása, a parkolók, a kerítés megépítése, a közművesítés mennyire terheli meg a büdzsét. Általános elv, hogy nem szabad még egyszer annyit rákölteni a környezetre, mint magára az épületre. Fontos, hogy az építtető vegye számításba a felmerülő energiaigényt, mert hazánkban napjainkban sem áll mindenhol korlátlanul rendelkezésre a villamos energia és számos helyen csak nagy költséggel lehet megoldani a szennyvíz-elvezetést. Egyes ipari tevékenységek zajjal-porral, a környezet jelentős terhelésével járnak – pl. vegyszert, oldószert, robbanásveszélyes anyagot használnak –, ezért nem telepíthetők lakóterület mellé. Sokszor nincsenek tisztában az építtetők azzal, hogy az ipari célra kinézett terület mire alkalmas, előfordul, hogy csak az adásvételi szerződés megkötése után derül ki: az adott tevékenységre nem vagy csak jelentős többletberuházással kaphatják meg az engedélyt a hatóságtól.

Érdemes egyszerre három oldalról: a tervezés, a generálkivitelezés, valamint az épület-üzemeltetés szemszögéből rátekinteni egy ipari ingatlannal kapcsolatos helyzetre, így idejekorán feltárhatók a beruházók számára azok a körülmények, amelyek jelentős többletköltséget okozhatnak. „Nem egy esetben akkor derülnek ki az adott területtel kapcsolatos korábbi felszín alatti kötöttségek vagy kötelezettségek, amikor a különböző hatósági adatbázisokban kutatunk vagy előzetesen vizsgálódunk. Ez a munka hónapokig is eltarthat, viszont a fellelt információk jelentős hatással lehetnek a tervezett beruházásra” – tájékoztat Magyari Csaba. Olyan esetre is akad példa, amikor döntést kell hozni, elbontsanak-e egy épületet vagy helyrehozható a korábban más kivitelező által ejtett hiba. „Az egyik ügyfelünk üzemi épületének alapozása nem volt megfelelő, számos statikai hibát, hiányosságot fedeztünk fel. Az üzem olyan talajra épült, ahol az évek alatt negatív változás következett be, amivel nem számoltak. Összeállítottunk egy mérnökcsapatot, amellyel komoly geotechnikus, talajmechanikus, laboros és helyszíni digitális mérési, valamint vizsgálati munkákat végeztünk, így megtaláltuk azt a megoldást, ami lehetővé tette, hogy megmentsük az épületkomplexumot. Termeléskiesés vagy egy új gyár építése is megfogalmazódott – sok milliárd forint múlott a szakértelmünkön.”