„Ha valami sürgős, titkos és pénzzel kapcsolatos, az biztos, hogy kamu”, és gyanakvásra kell, hogy okot adjon – hívta fel a figyelmet, és megjegyezte, hogy a kkv-k jelentős részénél hiányoznak a belső szabályzatok és eljárási protokollok. Úgy vélte, hogy a kockázatok egyszerű intézkedésekkel is jelentősen csökkenthetők, így a kétlépcsős jóváhagyással, a telefonos visszaellenőrzéssel, a tranzakciós limitek tudatos használatával vagy egyszerűen csak visszakérdezéssel.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta: a kibercsalás globális jelenséggé vált, a digitalizáció vívmányainak megőrzése pedig elképzelhetetlen biztonságosan használható kibertér nélkül. Hangsúlyozta: a kiberbűnözés a világ egyik legnyereségesebb és leginkább globalizált „iparágává” vált, ezért a kibertér védelme a jelenkor egyik legnagyobb kihívása. A pénzforgalomban megjelenő visszaélések esetében az érintett tranzakciók mintegy 15 százalékát sikerül időben megfogni, míg a rendőrség az esetek körülbelül 10 százalékában tudja visszaszerezni az eltulajdonított összegeket – ismertette.
Hornung Ágnes, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felügyeletéért felelős kormánybiztos elmondta: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben Magyarországnak egyaránt meg kell felelnie a nemzetközi normákat előíró Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) és a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Értékelő Szakértői Bizottság (Moneyval) elvárásainak.
