Eddig több mint 2,3 millió qvik-tranzakció valósult meg, mintegy 93 milliárd forint összértékben. Úgy vélte, hogy a következő 5-10 évben egy kiegyensúlyozottabb átutalás- és kártyalapú pénzügyi ökoszisztéma alakulhat ki Magyarországon.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára hangsúlyozta: a magyar kkv-k digitális intenzitása az uniós és régiós összehasonlításban egyaránt alacsony. A termelékenység növelése érdekében a kormány kiemelten kezeli a digitalizációt és a technológiai fejlesztéseket. Az elérhető eszközök között említette az uniós társfinanszírozású programokat, a digitális átállást támogató DIMOP és a vállalkozásfejlesztést szolgáló GINOP Plusz programokat, a Demján Sándor Programot, valamint a közvetlen brüsszeli alapokat.
A Demján Sándor Program 2000 milliárd forintos keretéből eddig mintegy 1400 milliárd forint jutott el közel 30 ezer céghez hitel-, tőkefinanszírozás vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez a volumen már érdemben képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez – tette hozzá. A pénzügyi csalások száma és összértéke elérte azt a szintet Magyarországon, amely már napi szintű figyelmet és célzott beavatkozást tesz szükségessé. A leggyakoribb visszaélések bank vagy a NAV nevében történő megkeresésekhez, vezetői megszemélyesítéshez, hamis számlaszám-változtatásokhoz és sürgős utalási kérésekhez kapcsolódnak – mondta.
