Következő belső finanszírozási lehetőség az Önök vevőtartozásainak minél hamarabbi pénzzé tétele. Sok vevő ugyanis nem fizet egyből a számla befogadásakor, hanem ahogy tapasztalják legtöbbször 30-60 napos fizetési határidőket kötnek ki, sőt speciális esetekben akár ennél hosszabbakat is. Ilyen nehéz időkben akár 30, sőt 15 nap is döntő lehet a likviditás fenntartása érdekében, így ugyancsak javaslatot tettünk a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. létrehozására, mely szintén a Nemzeti Válságkezelő  Központ illetve Alap ezermilliárdos keretéből kapna forrást arra, hogy Önöktől akár a számla vevő általi befogadásának napján, lehetőleg a számlaérték 100%-án (!) visszkereset fenntartása nélkül(!) megvásárolja az Önök követését, ezzel a vállalkozásukat gyorsan pénzhez juttatva.

Sajnos már a válság előtt is többször előfordulhatott, hogy az Önök egyes vevői hiába fogadták be a számlájukat, utána határidőre mégse fizették ki a tartozásukat. Piaci viszonyok között az ilyen vevőköveteléseiket, mint lejárt tartozásokat csak az értékük töredékén tudták korábban értékesíteni. Most, a válság hatására sajnos tömegessé válhat a vevőik részéről, hogy akár önhibájukon kívül nem tudnak határidőre fizetni. Ezeket a lejárt követeléseiket pedig várhatóan már töredékáron se nagyon tudják piaci viszonyok között értékesíteni, annyira megnőtt a gazdaságban a csődkockázat. A Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. erre a problémára is megoldást kínálna, az erősen válság sújtotta iparágakban tevékenykedő kisvállalkozásoktól 100%-os értéken (!) szintén visszkereset fenntartása nélkül (!) vásárolnák meg az ilyen követeléseket. A válság által egyre kevésbé sújtott iparágak esetében a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. természetesen már egyre nagyobb diszkonttal vásárolná meg a lejárt követeléseket, de javaslatunk szerint még a válság nyertes iparágaiban tevékenykedő vállalkozások is legalább a számlaérték 80%-án eladhatnák ezeket a követeléseiket, és így megszabadulhatnának a hosszadalmas behajtási erőfeszítésektől, miközben a gyorsan megkapott pénzüket a megnövekedett kereslet kielégítéséhez szükséges finanszírozási igényekre fordíthatják majd. A Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt. még egy módon lehetne a vállalkozásuk segítségére. Ha az Önök cége az, amely önhibáján kívül nem tudja határidőre kifizetni a számláit, és azokat időközben a beszállítóitól az új állami cég megvásárolta, akkor Önök a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt-től kapott fizetési felszólításra válaszul kérhetik majd a tartozásuk kamatmentes átütemezését a válság utánra. Ezzel, egy új állami szervezet létrehozásával, nem csak vevői oldalon juthatnak azonnal a bevételükhöz, hanem a kiadási oldalon is szinte automatikusan kamatmentes hitelt kaphatnak az anyagjellegű költségeiknek a gazdasági válság utáni, akár részletekben történő kifizetésére!

Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkebefektető Zrt.: a válság után várhatóan életképes, de a válság alatt tőkehiányos cégekbe befektetés

A Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkebefektető Zrt. a válság után várhatóan életképes, de a válság alatt tőkehiányos cégekbe befektető funkciót látná el alapvetően. A startup világban járatosak sokat hallhatják a kockázati tőke kifejezést. Kevesebben tudják talán, hogy a kockázati tőke nem csak az induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező „gazella” vállalkozások világában létezik, hanem az M&A, azaz a felvásárlások és összeolvadások finanszírozásának a területein is, sőt kockázati tőke befektetési cél lehet az úgynevezett „turnaround” finanszírozás is, amikor üzleti nehézségekkel küzdő cégek számára a nyereségesség visszaállítását segíti a friss tőke, ami most a válság miatt sok vállalkozásnál lesz megoldandó feladat. A gazdasági válság tipikus velejárója az egyes cégek összeolvadása vagy az, hogy a válságot sikeresebben kezelők felvásárlási ajánlatot tesznek a csődbe ment versenytársaikra. Sajnos a kormányzat minden vállalkozást biztos nem tud majd megmenteni, így javaslatunk szerint a „turnaround” célú befektetések mellett állami kockázati tőkével kellene segíteni a válságálló vállalkozásainkat is, hogy az esetleg csődbe jutó társaikat felvásárolva az ott meglévő szervezeti tudás ne vesszen kárba. A piaci kockázati tőke befektető társaságok bevonási lehetősége itt is felmerül. Működő megoldás lehet, hogy a Nemzeti Válságkezelő Zrt. egyik divíziójaként kerülne felállításra a Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkealap, ami az 1000 milliárdos forrásból kerülne feltőkésítésre, és az alapba kerülő kockázati tőke vállalkozásokhoz való eljuttatását a már meglévő állami és piaci kockázati tőketársaságok végeznék el a jelenleg is működő apparátusukkal.

Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Zrt.: a sikeres generációváltásához szükséges fejlesztési források biztosítása, cégérték megállapítása, mentorálás és tanácsadási szolgáltatások nyújtása

A tőkefinanszírozás területén a másik új szervezetre a javaslatunk a Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Zrt. létrehozása egy már eddig is meglévő, de most várhatóan jelentősen felerősödő probléma kezelésére. A rendszerváltoztatás miatt Magyarországon a ’90-es években indultak tömegesen kisvállalkozások, amiket jellemzően akkor 30-as, 40-es éveikben járó emberek indítottak. Ők adják még ma is a hazai KKV-k tulajdonosainak és vezetőinek gerincét, miközben már a 60-as és 70-es éveikben járnak. Pont a vírus által legjobban veszélyeztetett korosztályként! Miután a magyar családi cégek az olasz vagy bajor sokgenerációs családi vállalkozásokkal szemben most először szembesülnek a feladattal, nem rendelkeznek a generációváltás sikeres levezényléséhez szükséges tapasztalattal, kompetenciával. A világ más országaiban már lezajlott generációváltási hullámok tapasztalatai szerint a generációváltáshoz érkező vállalkozások akár kétharmada(!) is elbukhat a tulajdonos- és vezetőváltás próbatételében, ha a folyamat nincs piaci vagy állami finanszírozással és tanácsadással megtámogatva. A sikeres generációváltásához szükséges fejlesztési forrásokat, cégérték megállapítást, mentorálást, vezetői coachingot és tanácsadási szolgáltatásokat biztosítaná ez az új állami cég. Itt is felmerülhetnek más szervezeti megvalósítási módok mint, ami a BKIK eredeti javaslatában is szerepel. A feladat megoldható úgyis, ha az előző pontban bemutatott új állami kockázati tőketársaság vagy a meglévő állami és piaci kockázati tőketársaságok biztosítják az ügyletekhez szükséges forrásokat a Nemzeti Válságkezelő Központból illetve Alapból lehívva, miközben csak a tanácsadásra, mentorálásra és coachingra jön létre új állami cég, vagy esetleg ezeket a szolgáltatásokat is elvégezhetik meglévő piaci cégek a Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap megrendelésében és finanszírozásában.