Ennek benyújtása után egyre inkább megjelent az igény arra, hogy a BKIK vállalkozói szemszögből is kifejtse a kis- és középvállalkozások helyzetére fókuszáló, belsős és külsős szakértőkből álló munkacsoport által összeállított tervezetet.
A BKIK egy dokumentumban szedte össze, hogy mindez miért lenne jó a cégeknek:
„1. Magyarország Kormányának minél hamarabb létre kell hoznia egy Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt-t 100% állami tulajdonban, amit nevezhetünk Nemzeti Válságkezelő Központnak is.
Miért lenne ez jó a cégeknek?
Az új részvénytársaság feladata a hatékony forrásgyűjtés, majd pedig a bevont forrás minél szakmaibb alapokon való szétosztása lenne az egyes szakosított válságkezelő szervezetek között. A holding egy cégcsoport központi vállalatát jelenti, így érthetőbben hívhatják esetleg Nemzeti Válságkezelő Központnak illetve Nemzeti Válságkezelő Alapnak is a felállítandó szervezetet, melynek a fő funkciója a magyar gazdasági válságkezelésben a központi szerep betöltése lenne. Az a fontos a javaslatunk szerint, hogy legyen EGY központi állami szervezet, amin keresztül EGY csatornán, átláthatóan kerüljenek a gazdaságba a válságkezelő állami források. A vállalkozások szempontjából pedig szerintünk az is fontos, hogy az állami válságkezelő támogatások és információk egy egyablakos rendszerben elérhetőek legyenek. Olyan vállalkozói fizikális és virtuális ügyfélpontok kellenek, amit megkeresve teljes körű választ tudnak kapni a lehetőségekről, és ahol egyes támogatási típusokat a vállalkozó igényeihez illeszkedve kombinálva is tudnak ajánlani. Annál rosszabbat nem tudunk elképzelni, mint hogy a válság miatt amúgy is stresszes, fáradt és túlterhelt kisvállalkozóknak egy sokszereplős bürokratikus labirintusban kelljen időt és fáradságot pazarolva bolyonganiuk, hogy megtalálják a támogatási lehetőségeket. Az egyablakos rendszer egységes ügyféloldali platformját bármely állami vagy piaci, illetve akár több piaci szereplő vegyesen is működtetheti. Viszont az ügyféloldal mögötti háttér folyamatokat (melyek az összes támogató szervezetet összekapcsolják) a Nemzeti Válságkezelő Központ vagy Alap tudná ellátni. A központi szervezet felállításával így a vállalkozások jól látnák, hogy mekkora segítséget nyújt az állam összességében, továbbá az ország makró gazdasági mutatóiban jól elkülöníthetőek lesznek a válságkezelés miatti kiadások, és a válságkezelésből eredő államadósság növekedés.
A holding szervezetek sajátossága, hogy méretükből eredően maximális hatékonysággal, egységes megrendelőként lépnek fel a cégcsoportot képviselve, ahol ez szükséges. Például, mint esetünkben a pénzgyűjtést végzi el kötvénykibocsátással az állami központi alap, majd az egyes szakosított divíziói, leányvállalatai és partnerei forrásszükségleteit elemezve hatékonyan elosztja közöttük a forrásokat. Ez véleményünk szerint sokkal hatékonyabb, mintha az egyes szervezetek vagy programok külön-külön lobbiznak a kormányzat különböző szintjein forrásokért. Eközben a kormánynak sem innen-onnan kell pénzeket átcsoportosítania, hanem egy központi kimondottan válságkezelésre címkézett kötvénykibocsátással megoldja a források biztosítását. A Nemzeti Válságkezelő Központ vagy Alap felállítása és kellő jogosítványokkal való felruházása után lesz egy egyértelmű, javaslatunk szerint szakmai elemzésekkel megtámogatott hivatali út, és döntési központ, ahol az egyes vállalkozásfejlesztési szervezetek és programok a válságkezelő állami forrásért jelentkezhetnek. Majd válságkezelő működésük során az egyes szervezetek teljesítménye folyamatosan monitorozható, összehasonlítható, és a még meglévő források gyors, egyszerű döntésekkel a hatékonyabban működő szervezetek felé átirányítható.
2. A Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap létrejötte után magyar állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt 0%-os kamattal, amit a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.
A vállalkozóktól kapott visszajelzésekből az jól látható, hogy Magyarországon, akárcsak a nyugati világ legtöbb országában, a GDP százalékos arányában mérhető nagyságrendű válságkezelő forrást kell a kormánynak elköltenie, ha valós eredményt szeretne elérni. Így első körben a magyar GDP 2%-át (kerekítve így jön ki az 1000 milliárd forint) javasoljuk a programhoz biztosítani, ami később rugalmasan bővíthető (lásd a 6. pontot). És miért a Magyar Nemzeti Bankot javasoljuk a kötvények felvásárlójának? Mert így biztosítható a legolcsóbb - kamatmentes - forrás.
