3. A Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap létrehoz szakosított válságkezelő leányvállalatokat, amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésít.
A Kormánynak küldött javaslatunkban négy új szakosított válságkezelő szervezetre tettünk javaslatot. Fontos kiemelni, hogy mi nem szervezetekből indultunk ki, hanem a vállalkozók visszajelzéseiből problémacsoportokat azonosítottunk, és az egyes problémacsoportokat kezelni tudó szervezetekre tettünk javaslatokat, amik akár rugalmasan alakíthatóak a magyar állam és a piac meglévő vállalkozásfejlesztési cégstruktúrájához. Így például a likviditás biztosítása egy fontos feladat, ezért került a javaslatunkba a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt., mely a válság miatt likviditási problémával küzdő kis- és középvállalkozások le nem járt (faktoring feladat) és lejárt (követeléskezelési feladat) vevőtartozásait felvásárló cég lenne.
4. Javaslatok a létrehozandó szakosított válságkezelő leányvállalatokra és azok funkciójára.
Nézzük, hogy ez a hatalmas összeg, az ezermilliárd forint hogyan jelentene gyors megoldást az Önök likviditási problémáira! Eszerint első lépésként a belső finanszírozás lehetőségeit érdemes mindig megvizsgálni. Ide első körben a saját tartalékok tartoznak, mint a vállalkozás (vagy a tulajdonosok) készpénzállománya, számlapénz-állománya és befektetett pénzügyi eszközei. Emiatt van nagy jelentősége a válságállóság szempontjából, hogy Önök az eddigi konjunktúra alatt mennyire tettek félre forrásokat váratlan kiadásokra, azaz mekkorák a gyorsan mozgósítható tartalékaik. Sajnos ezen utólag már nem lehet változtatni, a jövőre való tanulságként érdemes viszont megjegyezni a mondást, hogy sokszor „5 perccel a baj előtt még nem volt semmi baj!”, és ennek szellemében érdemes majd tartalékot képezni.
Nemzeti Eszközkezelő Zrt.: kis- és középvállalkozások fölös és nélkülözhető eszközeinek felvásárlása
Amiben viszont már komoly jelentősége lehet az általunk javasolt programnak, hogy a befektetett pénzügyi eszközökben levő megtakarításukért mennyi pénzt kapnak, amikor értékesítik. Javaslatunk szerint a Nemzeti Válságkezelő Központnak illetve Alapnak be kell avatkoznia a piaci folyamatokba annak érdekében, hogy Önök a válság előtti, vagy szinte azzal megegyező áron tudják értékesíteni ezeket az eszközöket. Ez lenne az egyik fontos szerepe az általunk javasolt Nemzeti Eszközkezelő Zrt-nek, mely a Nemzeti Válságkezelő Központ illetve Alap 1000 milliárd forintos keretéből kerülne feltőkésítésre, hogy Önöktől felső korlát nélkül tudjon ilyen eszközöket megvásárolni, és ezzel Önöket készpénzhez juttatni, gyakorlatilag vagyonvesztés nélkül.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. másik funkciója a válság miatt a vállalkozások számára végleg vagy ideiglenesen fölöslegessé vagy nélkülözhetővé váló készletek és termelési eszközök megvásárlása lenne szintén a válság előtti piaci áron! Az eszközeiket ily módon gyorsan és jó áron pénzzé tevő vállalkozások az ügylet részeként részletfizetési kedvezménnyel könnyített visszavásárlási jogot is kapnának az eredeti eladási áron a válság elmúlta utáni időre. Szemléltetném az egészet egy példával. Egy személyszállítási kisvállalkozó esetünkben 3 busszal rendelkezik, ami az önfoglalkoztató sofőröknél sokszor előfordul, hiszen így egy 4-5 fős "beugrós" sofőrállománnyal több megrendelést is el tud vállalni. A jobb vagy nagyobb odafigyelést kívánó utakat saját maguknak kiosztva, a kevésbé preferáltakat vagy egyszerűbbeket pedig valamelyik éppen ráérő ismerős sofőrnek odaadva. Most viszont, hogy teljesen leállt a piac, a kisvállalkozónknak nincs jövedelme, miközben minden vagyona a buszaiban fekszik, melyeket rosszabb esetben még hitel is terhel. Mit tud tenni a vállalkozónk? A piacon nyilvánvalóan csak nagyon nyomott áron tudja eladni a fölös buszokat, hatalmas vagyonvesztést elszenvedve. Másik lehetőségként a megrendelések nélküli válságidőszakot egyéb forrásokból valahogy átvészeli, miközben valószínűleg szakszerűtlenül tárolja buszait, ami által felgyorsul az értékvesztésük.
A javaslatunk szerinti az állami eszközkezelő egy buszt (vagy a vállalkozó olyan döntése esetén akár kettőt vagy mindhármat) a válság előtti piaci, vagy ahhoz közeli áron vásárolná meg, és szakszerűen tárolná el, a vállalkozó pedig jelentős pénzhez jutna. Majd a válság után a kereslet visszaállásával a vállalkozónk a visszavásárlási jogával élve a felfutó kereslethez igazodó kedvezményes részletfizetéssel visszabővíthetné a flottáját. És ez csak egy kisvállalkozó esete, ugyanígy működhetne a belső finanszírozás lehetősége akár helyhez rögzített megrendelés nélkül ideiglenesen használaton kívül álló gépek esetén is, ahol csak a tulajdon jog szállna át, miközben a gépek akár helyben is maradnának. Majd a megrendelések beérkezése esetén a vállalkozó szintén részletfizetés mellett visszavásárolná, és termelésbe helyezné a gépet. Számításaink szerint nemzetgazdasági szinten sok tízmilliárd vagy akár százmilliárd forint plusz likviditást és vagyon megmaradást jelenthet a vállalkozóknak ez a javaslatunk, ha elfogadásra kerül.
Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt.: le nem járt (faktoring) és lejárt (követeléskezelés) vevőtartozások felvásárlása
